Célom, hogy jó hangulatban, közösen érjünk el sikereket

A fő ok, hogy visszatértem az IBM-hez az, hogy a cég által képviselt alapértékekkel teljes mértékben azonosulni tudok, mondta el Veres Zsolt a Napi Gazdaságnak. A február 1-én kinevezett szakember elsőként lapunknak adott interjút.

– Az IBM számos lehetőséget elszalasztott már a történelme során. Ilyen volt például, hogy PC-k operációs rendszerének a fejlesztését inkább egy kis “garázscégtől”, a Microsofttól vette meg, ahelyett, hogy kifejlesztette volna, de emlékezetes még az SAP megalakulása is, amelyet két volt IBM-es alapított, mert a szoftverüket nem értékelték házon belül.

– Ugyan csak egy hónapja vezetem az IBM magyarországi leányvállalatát, de korábban 12 évet töltöttem el itt, így van némi rálátásom a társaságra külsősként és belsősként is. A néhány, talán elszalasztott lehetőség mellett sokkal több az a megvalósult innováció ennél a cégnél, amely az elmúlt száz év során megváltoztatta a világ működését. Csak néhány példát hadd említsek: az IBM szakemberei fejlesztették ki a floppy lemezt, a vonalkódot, és a bankkártyák mágneses azonosítóját, melyet a mai napig használunk. Az, hogy ilyen hatalmasra növő társaságok nőttek az oldalvizünkön, az azt is mutatja, hogy mekkora technológiai, társadalmi változásoknak volt a katalizátora az IBM. Amikor a kilencvenes évek elején, az akkori vezér Luis V. Gerstner elkezdte sulykolni, hogy az e-business a jövő, akkor nagyon sokan kételkedtek benne, és tessék, ma már minden az e-businessről szól, még, ha magát a szót már alig használjuk. Kevés olyan cég van világszerte, ahol nem csak az ötlet van meg, hanem ehhez hozzá tudja tenni a technológiát, a fejlesztést, a gyártást, a szervezetet, a piacra vitelt, és mindezeken túl végig is viszi az ötletet és képes változást generálni a világban.

– Kétségtelenül. De nehéz például sikertörténetként tekinteni a pc-üzletág néhány évvel ezelőtti eladását a kínai Lenovónak. Vagy igen?

– Persze, hogy igen. Azt gondolom, hogy ezeknek a történeteknek a nagy része kiszámított volt az IBM részéről, hiszen a termékportfólió bővítése, vagy tisztítása mindig nagyon tudatosan történik. Ahogy az informatika világának területei konvergálnak egymáshoz, az összes piaci szereplő nyit az új, jövedelmezőbb területek felé, s persze nyesegeti a ballasztokat. Amikor beszűköl az alaptevékenység piaca, akkor vagy más termékek irányába, vagy más piaci szegmens felé lehet nyitni. Az IBM nyitott volt ezeken a területen, de így is megmaradt technológiai cégnek. Egyébként, bár az IBM nem vezető vállalatirányítási rendszergyártó azért, mint integrátor nagyon erős partnerei vagyunk az SAP-nak.

– Az a furcsa, hogy nekem nem az a fő benyomásom az IBM-ről, hogy egy technológiai cég, hanem inkább egy olyan társaság, amelynek víziói vannak, most épp az „Élhetőbb város” (Smarter Cities), vagy korábban az Ön által említett e-business, és mellékesen gyárt vasat, szoftvert fejleszt, zizeg az informatika szinte minden területén. Rosszul látom?

– Nem, és én ennek nagyon örülök! Persze minden víziónk, elképzelésünk a jövőről a technológiánkon, a technológiáink jövőbeli lehetőségein alapszik. Évek óta próbálunk kibújni abból a skatulyából, hogy mi csak egy vasszállító cég vagyunk. Az üzletágaink között több olyan is van, amelynek a fókuszterülete nem az alapinfrastruktúra, hanem az üzlet, az üzleti folyamatok támogatása. Az IBM legfelső vezetése tudja, hogy egy bizonyos szint felett bizony a jövőért is kell tevékenykedni, befektetni. E szint felett egy cégnek rendelkeznie kell olyan víziókkal, amelyek megmutatják merre lehet és kell lépni. Egyébként az már-már szentírás, hogy ha el akarsz érni valamit, akkor először legyen egy víziód erről, ami legyen a missziód, persze legyen hozzá stratégiád, és taktikád, ami majd meghatározza, mit kell csinálnod reggel, amikor bejössz az irodába.

– A visszatérésében mekkora szerepet játszottak a felsorolt értékek?

– Két oka volt, hogy visszajöttem az IBM-hez. Az egyik, hogy ezekkel az alapértékekkel komoly azonosságot érzek. Tapasztalataim szerint az IBM egy felelősségteljes cég, kiszámítható, minőségalapú, hosszútávú szándékait illetően elkötelezett a világ jobbítása mellett. A másik, hogy méreténél, súlyánál fogva képes lehet Magyarországot előrébb vinni a mai, nem túl jó helyzetéből. Nagyon fontosnak érzem, hogy egy ekkora cég társadalmi szerepvállalása ténylegesen segítse az országot.

– Mekkora is pontosan az IBM Magyarországon, hány alkalmazottja van? Ha jól sejtem, maximum pár száz lehet, hiszen a multik nem nagyon szeretnek alkalmazottakkal bajlódni.

– Ez az IBM esetében nem így van. Sajnos nem mondhatok pontos számot, de több ezer munkavállalóért felel a cég Magyarországon. Ha ehhez a számhoz hozzászámítjuk a partnereink dolgozóit, akkor elmondhatom, hogy bőven tízezer feletti a száma azoknak, akiknek a megélhetését biztosítjuk. Négy társaság képviseli Magyarországon az IBM-et, amiben van outsourcing társaság, van szolgáltató központ, hardvergyártás és kereskedelmi tevékenység. Azért ez mutatja, hogy a multinacionális cégek nem csak elvinni szeretik a pénzt egy országból, hanem komoly értékeket is teremtenek.

– Tervez bármilyen változtatást?

– Egyelőre nem látok szükségesnek komolyabb változásokat. Ügyfeleinkkel és partnereinkkel továbbra is jó viszonyt szeretnék ápolni, célom, hogy magas minőséget tudjunk képviselni a velünk dolgozók felé és egyfajta jó hangulat hassa át ezt a partneri viszonyt. Azt szeretném, ha jó hangulatban érnénk el közös sikereket.