Nem éri meg a memóriagyorsítás?

Turbo Memory (korábbi nevén Robson) – a technika, amely az Intel állítása szerint sokat segíthet az adatok betöltési sebességének növelésében. Már többször írtunk arról, hogy a nagy chipgyártó által favorizált technikától kevesebb fogyasztást, gyorsabb operációs rendszer indítást várnak a forgalmazók – elsősorban notebookokban, de nem korlátozódik a mobil számítástechnikára a Turbo Memory használata. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a Windows Vista ReadyBoost és ReadyDrive technikáinak kihasználása végett egy beágyazott flash memóriás modult iktatnak a winchester és a z operatív tár közé.

Olyan nagy gyártók tették le a voksukat a Centrino Pro platformban elérhető megoldás mellett, mint az Acer, a Dell és a Toshiba. A HP azonban úgy döntött, hogy nem áll be a sorba – saját tesztjei miatt jutott arra az álláspontra, hogy nem éri meg a Turbo Memory-ba invesztálni. A Hewlett-Packard szerint kevés teljesítménytöbbletet jelent, ugyanakkor csak limitált rugalmassággal bír. Steven Gates, a HP brit és ír leányvállalatai üzleti noteszgépekért felelős divíziójának vezető menedzsere a következőképpen nyilatkozott nemrég: „Kutatásokat végeztünk, hogy lássuk, van bármi értéke is a fejlesztésnek ügyfeleink számára, ahelyett, hogy csak fognánk a felkínált technikát, és betennénk a noteszgépeinkbe.”

A vizsgálatok során egy standard, 1 GB-nyi memóriával ellátott HP noteszgép teljesítményét figyelték Robson/ReadyBoost nélkül, majd ezen funkciókkal felvértezetten. Úgy találták, hogy az Intel állításai igazak: plusz 1 GB-nyi flash memóriával valóban teljesítménytöbblet jelentkezett. A beágyazott flash memóriát két részre osztotta a Turbo Memory: 512 MB-nyi jutott a ReadyBoost és ugyanennyi a ReadyDrive részére. Ez a bővítés azonban nem hozott semmivel sem több eredményt ahhoz képest, mint amikor az alaprendszert bővítették még 1 GB-nyi memóriával. Sőt, ez utóbbitól még fürgébbé vált a notebook.

Azt is felrótta még az Intel fejlesztésének hátrányaként a HP, hogy a ReadyBoost egyszerre csak egy memóriaforrást tud használni, vagyis a maximum 1 GB-nyi kapacitású Turbo Memory-val felszerelt noteszgépek nem teszik lehetővé a felhasználónak, hogy saját, például 2 GB-os USB pendrive-ját használja gyorsításra. Ez utóbbival pedig nagyobb rugalmasságot kaphat, mert míg az 1 GB-os Turbo Memory modul 50 dollárba kerül (és ennek csak a fele jut a gyorsabb betöltésre), addig egy 512 MB-os SD kártya már 10 dollárért megvehető, és nagyjából ugyanazt a teljesítménytöbbletet tudja felmutatni.

A fentiek igazolni látszanak egy korábbi vizsgálatot is, amely szintén a Turbo Memory létjogosultságát vitatja. Erről bővebben itt.