Linuxvilág magazin

Az egész még kétezerben kezdődött. Ebben az évben volt ugyanis néhány lelkes fiatalnak az egy elvetemült gondolata: elősegítik a Linux hazai elterjedését is, de nem csupán az akkoriban szokásos egyetemi hittéritő tevékenységgel, hanem az oly sokat szidott-dícsért média erejével. A szükséges előkészületek után 2000. novemberében látott napvilágot a Linuxvilág magazin első száma, akkor még írkafűzéssel, bár már az azóta is megtartott 84 oldallal. A magazin elsődlegesen azoknak szólt, akik a Linuxot már elkezdték használni. Segítséget kívánt nyújtani a rendszergazdáknak, hálógazdáknak, lelkes programozóknak. Akkor még nemigen beszélhettünk a Linux irodai felhasználásáról, hiszen egy magyarul is beszélő rendszer összeállítása több volt egyszerű kéjes önkínzásnál. Az ezredfordulón még komoly küzdelem eredménye volt, hogy megjelenjenek a monitoron a magyar ékezetek, vagy hogy egyáltalán ismerje a rendszer a magyar betűkészleteket. Sehol nem volt még egy Word-színvonalú, titkárnők által is könnyen használható szövegszerkesztő, nem is beszélve, hogy egy átlagos halandó még egy lemezt sem tudott egykönnyen használatra bírni.

Ma már szinte nosztalgikus gondolatok ezek, hiszen bárhol találhatunk a hazai irodai munkákat is teljes mértékben támogató, önműködően települő rendszereket, több informatikai cégóriás állt már a Linux-mozgalom mögé, az OpenOffice.org beépített helyesírás-ellenőrzővel támogatja nyelvünket, két- és háromdimenziós grafikai programok sokasága áll rendelkezésre, évekig tart, míg végigjátsszuk az összes elérhető játékot, sőt, ma már érettségit is lehet Linuxon tenni.

Ugyanígy, a Linuxot használók összetétele is komolyan megváltozott. Négy-öt évvel ezelőtt a linuxosok mintegy 70%-át az egyetemi hallgatók, illetve az informatikai szakirányban továbbtanulók és ezen a területen oktatók tették ki, mintegy 25%-ra volt tehető a kimondottan kiszolgálóként futó Linuxok száma (az egyetemisták gépei többnyire kiszolgálóként is működtek, de ezek nem „hivatalos” gépek voltak), a maradék 5%-on pedig osztoztak az otthoni felhasználók és az irodai alkalmazottak.

A mai becslések teljesen más képet mutatnak, már eleve a mennyiséget nézve. Ma már meg sem tudjuk állapítani, hogy hány darab Linux fut hazánkban. Ha csak a kiszolgálókat nézzük, a legszerényebb becslések is több, mint ötvenszeresére teszik a Linux-alapú kiszolgálókat. Van, aki több százszor annyira becsüli ezt a számot. Ezzel együtt, arányaiban mégis kevesebb kiszolgáló van, és a korábbi „maradékon”, az 5%-on osztozó két csoport, az otthoni felhasználók és az irodai alkalmazottak aránya döbbeneteset ugrott. Az IDC szerint 2004-ben 4300 gépet adtak el Linux operációs rendszerrel, máris érzékelhetjük a Linuxot használók táborának méretét.

Egy szó, mint száz, a Linux ma már nem csak a rendszergazdákat, programozókat érdekli. A felhasználók többsége nem kiszolgálót akar üzemeltetni, hanem egy könnyen használható, megbízható operációs rendszerre vágyik. Ennek fényében a Linuxvilág is igyekszik tartalmát megváltoztatni, témaválasztásában igazodni az olvasói igények változásához. Az eredmény pedig egy olyan magazin, amely a készítők reményei szerint olvasmányos, érdekes, ugyanakkor szakmai igényességet megtartva tud bemutatni sok érdekességet. Jellemző az új szerkezetre, hogy míg a Linuxvilág egy-két évvel ezelőtt főleg a rendszer telepítésének nehézségeivel foglalkozott, ma már komoly hangsúlyt kap a grafika, a multimédia, az irodai eszközök, vagy éppen az otthon is használatos programok.

Még egy komoly váltást, változást igyekszik kialakítani a magazin: az elmúlt évek alatt a linuxos felhasználók egyfajta közösséget alakítottak ki. Egyesületek, klubok alakultak, vannak, akiket a Linux hozott össze, gyakoriak a „szakmai túrázások”, „informatikai baráti találkozók”. Ugyanígy, sok egyéb változás is zajlik a világban, hogy csak egy példát említsünk, a Creative Commons kezdeményezés, mely már idehaza is realitásnak tekinthető. A magazin oldalain ezekről a kezdeményezésekről, csoportokról, eseményekről is hírt ad, ezzel is elősegítve a hazai Linux-barátok közösséggé kovácsolódását.