A nyílt szoftver következő 10, hódító éve

Egy, a szoftverfejlesztő iparág jeles képviselőinek részvételével zajlott fórum csütörtökön arra a kérdésre kereste a választ, miszerint a világnak szüksége van-e a nyíltforrású alkalmazások felé fordulnia, hogy kielégítse a (piaci) igényeket. A válasz, nem meglepő módon igen lett. Szoftverfejlesztő cégek vezetőinek elmondásából egy olyan jövő látszik kibontakozni a következő 10 év során, ahol a nyíltforrású mozgalom teljesen átalakítja a szoftverpiacot.

Az AO 2005 Innovation Summit nevű rendezvényen, melyet a Stanford Egyetemen tartottak, számos jövőbelátó gondolat került a felszínre. Többek között itt mutatta be a videotelefonálásban rejlő lehetőségeket is Niklas Zennström, a Skype alapítója. Az egész találkozó annak a szellemében zajlott, hogy a szoftveriparban egy teljesen új világot készülnek létrehozni – ennek fő hajtómotorja pedig pont a nyíltforrású alkalmazásokban rejlik.

Kim Polese, a Sipkesource nevű cég vezetője azon hitének adott hangot, miszerint minden szabadalmaztatott, zárt szoftver nyíltforrásúvá válik az elkövetkezendő években. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok minden szoftverköltségüket annulálják: a megkérdezettek nyugodtan ki merték jelenteni, hogy az üzleti élet szereplői a nyíltforrású eszközökért is hajlandóak lesznek licencdíjat fizetni. Polese úgy vélekedett, hogy a cégek meg fogják tanulni, hogyan működjenek jobban együtt az iparági riválisokkal annak érdekében, hogy olyan nyíltforrású alkalmazásokat hozzanak létre és adoptáljanak, amelyek fontos feladatokat látnak el üzletmenetükben.

A stabilitás és a biztonság kérdése szintén a nyíltforrású szoftverek hajtóerejét jelentik, bár többen hangot adtak azon kételyeiknek, miszerint azért tűnnek a nyíltforrású alkalmazások biztonságosabbnak, mert a vírusírók a jobban elterjedt, ezért nagyobb felhasználói táborral rendelkező zárt alkalmazásokra utaznak. Például azon internetezőkre, akik Windows-t használnak.

A zárt és a nyílt szoftverek közötti összehasonlításul a Firefox példáját hozták fel: az Internet Explorerrel szemben alternatívát jelentő böngésző a résztvevők többsége szerint azért válhatott ennyire sikeressé, mert egyszerű és könnyű használni. Ezt pedig a nyíltforrású megközelítés számlájára írják. Mindazonáltal az ilyen szoftverek fejlesztése nem egyenlő a bevételek teljes hiányával. Egy másik példán, a Yahoo Search-ön keresztül érzékeltették, hogy habár maga az alkalmazás ingyenes, de reklámszolgáltatás révén komoly bevételeket generálhat a fejlesztő, működtető számára.

Rod Smith, az IBM új technológiák fejlesztéséért felelős részlegének helyettes elnöke a következőket jegyezte meg a fórumon: „2010-re vagy 2015-re nagyon meg fog változni az üzletmenet, multidiszciplináris alkalmazások széles skálájával fog működni. Mi ennek vagyunk a korai úttörői.”