A számítógépek és az Internet kora

Az Intel már több mint 36 éve fejleszt olyan technológiákat, illetve termékeket, amelyek által megkezdődhetett a „számítógépek és az Internet kora”.

A vállalat, amelyet 1968-ban Andy Grove, Gordon E. Moore és Robert Noyce alapított, 1971-ben megalkotta a világ első mikroprocesszorát. 1981-ben az IBM az Intel egyik processzorát, a nyolcbites 8008-ast választotta új számítógépe agyául. Az új gép a PC (Personal Computer) nevet viselte. Az 1980-as évek végén Andy Grove, az Intel magyar származású alapító tagja vált a cég ügyvezetőjévé, és „vezénylete alatt” az Intel a 90-es évek elejére már a világ legnagyobb félvezető-, illetve chipgyártójává válik.

1993-ban bemutatták az Intel processzorok új generációját, az Intel Pentium processzor családot.

Az Intel Pentium processzorok első generációjának elterjedésével egyidőben az Intel úgy döntött, hogy Közép-Kelet-Európában is szeretne továbbterjeszkedni. Az addig csak korlátozott kínálattal a magyar piacon résztvevő chipgyártó 1995-ben megnyitotta magyarországi képviseletét, a régió a harmadik irodáját volt; röviddel a lengyel, illetve a cseh képviseletek működésének megkezdése után.

A képviselet első vezetője Jürgen Thiel volt, aki két évig irányította a helyi képviseletet. Jelenleg az európai központban, az EMEA régióért felelős értékesítési igazgatóként dolgozik. „Véleményem szerint az elmúlt 10 év megmutatta, hogy Közép- Kelet-Európa gyorsan tud fejlődni. Amint az Intel elnök-vezérigazgatója, Craig Barrett is elmondta múlt heti budapesti látogatása során, Magyarország vezető a digitális transzformáció terén, a régióban. A magyar iroda jelentős lépés volt az Intel Közép-Kelet-Európa déli része felé történő nyitási folyamatában. Büszke vagyok arra, hogy ott lehettem, amint ez a sikertörténet elkezdődött.” – mondta Jürgen Thiel.

Az Intel Magyarország története szorosan összefonódott az Intel nemzetközi lépéseivel, hiszen hazánkban is szinte egyidőben mutatták be a legújabb termékeket, a Hyper-Threading technológiát¹ támogató Intel Pentium 4 processzort 2002 novemberében, a noteszgépekbe szánt Intel Centrino mobil technológiájának² első és második generációit 2003-ban, illetve 2005 januárjában, az új, LGA tokozású processzorokat és az ehhez tartozó lapkakészleteket 2004 nyarán. A legfejlettebb 90 nanométeres eljárással készült termékek Magyarországon is elérhetőek a világszintű bemutatással egy időben.

Természetesen az elmúlt évtizedet helyi kezdeményezések és sikerek is jellemezték. Az Intel Nemzetközi Tudományos és Műszaki Vásárán (International Science and Engineering Fair – ISEF), amely a legnagyobb tudományos diákverseny két alkalommal is díjat nyertek a magyar indulók. Először az 50. jubileumi vásár alkalmával, 1999-ben Bernáth Gábor a háromdimenziós szkennerrel, majd tavaly Németh Gábor a plazma hangszórók hatásfokának növelésével vívta ki az elismerést.

A 2000-es évben az Intel internetes laboratóriumot nyitott a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Információ-technológiai Fakultásán, mely az idén új épületbe költözik. Ugyanezen évben az Intel Capital további befektetéseket is eszközölt, például az Index.hu internetes hírportálba, illetve a Laserbit lézeres kommunikációt kínáló vállalatba.

Az Intel szintén támogatást nyújtott a Sulinet Expressz programnak, illetve a tavalyi évben 1.100 középiskolába eljuttatott „zsúrkocsik”-ban is tevékeny szerepet vállalt, amelyek által az oktatók a vezeték nélküli noteszgépek, projektorok, illetve videó- és DVD-lejátszók segítségével tehetik színesebbé az órákat.

Az Intel Magyarország elmúlt 10 éve a hangsúly is áthelyeződött a folyamatosan növekvő regionális, illetve magyar partnerekkel való kapcsolattartásra.

Golubeff Róbert, az Intel viszonteladókkal foglalkozó, Közép- és Kelet-Európáért felelős regionális igazgatója 1997-ben csatlakozott a hazai csapathoz: „Rengeteg dolog változott az elmúlt 8 év alatt. Akkoriban még az irodához voltunk kötve, de mára megváltozott a helyzet. Székesfehérváron lakom, és regionális pozícióm miatt amúgy is rengeteget utazom, de az egyre inkább terjedő vezeték nélküli technológiáknak köszönhetően (természetesen elsősorban az Intel Centrino mobil technológiára gondolok) szinte bárhonnan, bármikor elérem e-mailemet – szinte korlátlanul dolgozhatok a távolból. Manapság a munkáról már nem a helyszín jut eszünkbe, sokkal inkább a tevékenység, amit végzünk.”

² A vezeték nélküli csatlakozás, illetve egyes képességekhez kiegészítő szoftverekre, szolgáltatásokra, vagy külső hardverekre lehet szükség. A nyilvános vezeték nélküli LAN hozzáférési pontok száma limitált, illetve néhány hotspot valószínűleg nem támogatja a Linux-alapú Intel Centrino mobil technológiás rendszereket.