Telekommunikációs szokásaink

A lakossági vezetékes- és mobiltelefon, Internet- és kábeltévé használattal kapcsolatos felmérések célja – a 2002. decemberi felméréshez hasonlóan – a felhasználók, azaz a lakosság fogyasztói szokásainak vizsgálata volt, mely képet adott a szabályozási folyamatok tényleges hatásairól. A felmérések lényeges eleme a piac jelenlegi nagyságának, szerkezetének és a fontosabb fogyasztói csoportoknak a feltérképezése volt. A kutatás további célja volt a fogyasztói szokások és azok tendenciáinak előrejelzése. A lakossági telekommunikációs szokásokkal kapcsolatos kutatást a Szonda Ipsos, az Internet-használattal kapcsolatos felméréseket az Eneten Kft. végezte a HIF megbízásából 2003 decemberében.

Az adott eszközzel rendelkezők száma és aránya
2003 év végén a magyarországi háztartások 68,2%-ában volt vezetékes telefon, 69,7%-ában mobiltelefon, 56%-ában kábeltévé és 11%-uk rendelkezett Internet-hozzáféréssel. Az egy évvel korábbi helyzethez képest a vezetékes telefon-ellátottság szignifikánsan csökkent, a mobiltelefon- és az Internet-penetráció pedig nőtt. A növekedés különösen magas az Internet esetében, ahol több mint másfélszeresére emelkedett a hozzáféréssel rendelkező háztartások száma.

Fél éven belül várható változások
A telekommunikációval kapcsolatos tervek alapján előrevetíthető, hogy folytatódnak a korábban tapasztalt tendenciák: a vezetékes telefon ellátottság csökkenése, illetve a mobiltelefon- és Internet-ellátottság növekedése.

A háztartások telekommunikációs ellátottsága
A semmiféle telekommunikációs eszközzel nem rendelkezők aránya 5%. Egyféle eszköz megléte a háztartások egynegyedére jellemző. Ez főként mobil- vagy vezetékes telefont jelent. Kétféle telekommunikációs eszköz 36%-uknál van jelen. A háztartások 22%-a rendelkezik vezetékes telefonnal, mobiltelefonnal és kábeltévével egyaránt. Az otthoni Internet-használók szinte mindegyike rendelkezik a másik három eszközzel is.

A háztartások havi átlagos telekommunikációs kiadásai (Az adott eszközzel rendelkezők körében)
A telekommunikációs szolgáltatásokra fordított havi átlagos kiadás mind a négy vizsgált szolgáltatás esetében enyhe emelkedést mutat az egy évvel korábbi költésekhez képest. Ez a növekedés egyedül a kábeltévé díjánál szignifikáns. A háztartások a mobiltelefonra költenek legtöbbet (átlagosan 10.278 Ft-ot). Az Internet havi teljes költsége 7.038 Ft, a vezetékes telefoné 6.223 Ft, a kábeltévé átlagos havidíja pedig 2.616 Ft.

A háztartások telekommunikációs összköltsége
A 425 ezer Internettel (is) rendelkező háztartás költi magasan a legtöbbet telekommunikációs célokra: havonta háztartásonként áltagosan 37 ezer forintot. A vezetékes telefonnal, mobillal és kábeltévével rendelkezők más csak átlagosan 17 ezret költenek erre a célra. Ahogy csökken az igénybe vett szolgáltatások száma, úgy csökken a ráfordított összeg is. Az otthonukban semmilyen telekommunikációs eszközzel nem rendelkezők átlagosan 713 forintot fordítanak nyilvános telefon használatra.

A telekommunikációs összköltség változása
A telekommunikációs havi összköltségek hasonlóan alakultak egy éve is a különböző ellátottsági csoportokban. (A változás maximális mértéke ±11%, ami ekkora elemszámok mellett nem tekinthető szignifikánsnak.)

A telekommunikációs összköltség a háztartás jövedelméhez viszonyítva
A telekommunikációs költés egyenes arányban áll a háztartás jövedelmével: a nagyobb jövedelmű csoportok többet költenek ilyen célra.

A telekommunikációs összköltség a háztartás jövedelméhez viszonyítva
Az Internettel (is) rendelkező háztartásuk jövedelmük 16%-át fordítják telekommunikációra, a háromféle szolgáltatást igénybe vevők már csak 12%-át, a kevesebb eszközzel ellátottak pedig ennél is kisebb részét.

Vezetékes telefon ellátottság
A vezetékes telefon ellátottság országosan 68,2%-os. Kisebb arányban használnak vezetékes telefont azok a családok, akiknél van gyerek. Különösen az iskoláskor alatti gyerekkel rendelkező háztartásoknál alacsony a vezetékes telefon penetráció: közel felüknek nincs vonalas telefonja.

A vezetékes telefon-használat jellemzői (A vezetékes telefonnal rendelkezők körében)
A vezetékes telefonnal rendelkezők 69%-a használja rendszeresen híváskezdeményezésre is telefonját. Emellett viszonylag magas (27,7%) azok aránya, akikre ez nem jellemző, hanem csak biztonsági okból vagy hívásfogadásra tartják fenn a telefont. Az Internetezés miatt vezetékes vonalat fenntartók aránya igen alacsony (1,5%).

Vezetékes vonalról leginkább helyi számokat hívnak a háztartások: 70%-uk rendszeresen, 28%-uk alkalmanként. Ahogy nő az adott hívásirány percdíja, úgy csökken az azt hívók aránya. A vezetékes SMS használata még meglehetősen ritka (1%). Internetezésre a családok 9%-a használja rendszeresen és 3%-uk ritkábban a vezetékes vonalát.

Az egyes tételek aránya a teljes vezetékes telefonszámla összegén belül
A vezetékes telefonszámla legnagyobb tételét (55,5%-át) még mindig az előfizetési díj teszi ki. A háztartások átlagos havi számlájának 41,7%-a a beszélgetések díja, 3,8%-a a kapcsolási díj, 1,8% az Internet telefonköltsége, 2,2%-a pedig egyéb költség. Átlagosan a számla 4,7%-át kapják vissza a családok mint kedvezményt, jóváírást.

A mobilhívások díjának aránya a teljes vezetékes telefonszámla összegén belül
A vezetékes telefonszámla átlagosan 10,9%-át teszik ki a mobilhívások. Ez az arány szignifikánsan magasabb a gyerekes háztartásokban (14,9%).

Miért nincs vezetékes telefonjuk? (A vezetékes telefonnal nem rendelkezők körében)
A vezetékes telefon hiányának két meghatározó oka lehet: az anyagiak, illetve a mobiltelefon használat. Kizárólag anyagi okokkal (drága, nem engedhetik meg maguknak) indokolt a vezetékes vonallal nem rendelkezők 27,9%-a, csak a mobiltelefon miatt 21,5%-uknak nincs vezetékes vonala, a mindkét okot fontosnak tartók aránya pedig 39,6%. Ettől eltérő indokot mindössze 9,7%-uk említett.

Mit gondol, ma az emberek választhatnak-e a különböző vezetékes szolgáltatók közül?
A megkérdezettek többsége még mindig nem tud a szabad vezetékes szolgáltató-választás lehetőségéről. Mindössze egyharmaduk tudja, hogy ez létezik. 37,9%-uk úgy tudja, hogy nincs erre lehetőség, 28,3%-uk pedig semmilyen információval nem rendelkezik erről.

Mobiltelefon ellátottság
A háztartások 69,7%-ában használnak mobiltelefont. Mobiltelefont a gyerekes háztartások (ahol van 0-17 éves családtag) nagyobb arányban használnak, mint a nem gyerekesek.

A háztartások megoszlása a mobiltelefon előfizetés típusa szerint (A mobiltelefonnal rendelkezők körében)
A magyarországi háztartások körében a pre-paid mobiltelefonok használata sokkal elterjedtebb, mint a post-paid konstrukcióké: a háztartások 90%-a használ kártyás (pre-paid) előfizetést, és 29%-a post-paid előfizetést; 19,5%-nyi olyan háztartás van, ahol pre-paid és post-paid mobil előfizetést egyaránt használnak.

A beszélgetés és az SMS-ezés viszonya a mobilhasználatban
A mobiltelefon használat legelterjedtebb területei a beszélgetés és az SMS-ezés, de e kettő közül is inkább a beszélgetés: a mobiltelefont használók 64%-a kizárólag vagy többnyire beszélget a mobiltelefonján, 23%-uknál egyforma szerepe van a beszélgetésnek és az SMS-ezésnek, s csak 11%-uknál kerül túlsúlyba az SMS-ezés. Összességében a mobiltelefont használók 71%-a szokott SMS-ezni.

Miért nincs mobiltelefonjuk?
Jelenleg a háztartások 30%-ában nem használnak mobiltelefont. Annak, hogy egy háztartás nem használ mobiltelefont, leginkább a szükséglet hiánya és anyagi okai vannak: háromnegyedük (75%) azért nem használ mobilt, mert nincs rá szüksége, 45%-uknál a nem használat hátterében anyagi okok húzódnak meg; a háztartások 30%-ánál a nem használat okai között az anyagi jellegű visszatartó tényezők és a szükséglet hiánya egyaránt szerepelnek. Más okból csak a háztartások 7%-a nem használ mobiltelefont.

Vezetékes és mobiltelefon ellátottság
Az összes háztartás 25%-ában csak mobiltelefont használnak, 24%-ukban csak vezetékes telefon található. A háztartások 44%-a vezetékes és mobiltelefonnal is ellátott. Mindössze a háztartások 6%-ára jellemző, hogy nincs vezetékes telefonjuk és mobiltelefont sem használnak.

Vezetékes telefon ellátottság
2002 és 2003 decembere között a magyarországi háztartások vezetékes telefon ellátottsága 73,3%-ról 68,2%-ra csökkent. Azon háztartásoknak, akik nem használnak mobiltelefont, magasabb a vezetékes telefon ellátottsága, mint a mobiltelefont használó háztartásoké (79% vs. 63,5%). A vezetékes telefon penetráció mind a mobiltelefont használó, mind az azt nem használó háztartásokban csökkent az elmúlt egy évben – ez a csökkenés a mobilhasználó háztartások esetében statisztikailag szignifikáns.

Mobiltelefon ellátottság (A vezetékes telefon ellátottság függvényében)
A mobiltelefon ellátottság 63,2%-ról 69,7%-ra nőtt az elmúlt egy év során. A vezetékes telefont nem használó háztartásokban jellemzően magasabb a mobiltelefon ellátottság (80%), mint a vezetékes telefont használó háztartásokban (65%). A mobiltelefon ellátottság mindkét vezetékes telefon használati csoportban (használók, nem használók) nőtt az elmúlt egy év során.

Vezetékes-mobil megoszlás (Azok körében, akik mindkét típusú telefont használják)
A mobiltelefont használó, vezetékes telefonnal rendelkező személyek telefonhasználatában a mobiltelefonálás fontosabb mint a vezetékes telefonálás: 39%-uk úgy nyilatkozott, hogy számára a mobiltelefonálásnak van döntő szerepe, míg csak 25%-nyian tartották fontosabbnak a vezetékes használatát. A mindkét típusú mobiltelefont használók 35%-a viszont azonosnak látja telefonhasználatában a kétféle telefonálás súlyát.

Aszerint is van különbség a mobiltelefont használó, illetve nem használó, vezetékes telefonnal ellátott háztartások között, hogy miért tartják, mire használják a vezetékes telefonjukat.

A mobiltelefonos háztartások aktívabb telefonhasználatot mutatnak: 76%-uk jelezte, hogy rendszeresen kezdeményeznek hívásokat a vezetékes telefonjukról, míg a csak vezetékes telefont használó háztartásoknak csak 56%-ára jellemző ez. A csak vezetékes telefont használókra jobban jellemző az, hogy inkább csak őket hívják (29%), és az is, hogy csak biztonsági okokból tart fenn vezetékes telefont (14%; a mobilt is használó háztartásoknak csak a 7%-ára jellemző ez).

A vezetékes vonalnak a főként internetezési célú használata viszont mindkét mobiltelefon használati csoportban (használók, nem használók) igen alacsony.

A vezetékes telefonon kezdeményezett beszélgetések hosszának tűréshatára a mobilhasználat szerint (Az otthoni vezetékes telefont használók körében)
A mobiltelefont használó háztartások hosszabb beszélgetéseket is elfogadhatónak tartanak a vezetékes telefonjukról, mint azok, akiknek nincs mobiltelefonjuk. Az elmúlt egy év során a beszélgetések tűréshatára visszahúzódott: 5 illetve 30 percnél ugyanannyian jelezték a határt, mint egy évvel korábban, de a 30 perc feletti határ kevésbé jellemző, viszont többen állapították meg a tűréshatárt 10 percben.

A vezetékes percdíjak 50%-os csökkentésének aktivizáló hatása mobilhasználat szerint (Az otthoni vezetékes telefont használók körében)
Mivel Magyarországon a telefonálással kapcsolatban jellemző vélemény, hogy drágák a díjai, a felmérést végzők vizsgálták azt is, hogy hívásirányonként 50%-os díjcsökkenés esetében többet telefonálnának-e a háztartások az adott hívásirányba.

A helyi és a belföldi irányoknál nincs eltérés a díjcsökkenés aktivizáló hatásában a mobiltelefont használó, illetve nem használó háztartások között. Viszont mobilszámokat, nemzetközi számokat és Internetet a mobiltelefont is használó háztartások jellemzően nagyobb arányban hívnának gyakrabban díjcsökkenés esetén a mobilos háztartások, mint azok, amelyekben nem használnak mobiltelefont. A legnagyobb aktivitás-különbség az Internet hívásirány esetében tapasztalható: a mobilos háztartások 25%-a tárcsázna be gyakrabban az Internetre akkor, ha a díjai a felére csökkennének, míg a mobilt nem használó háztartásoknak csak 5%-a.

Akiknek vezetékes és mobiltelefonjuk is van, azok a mobiltelefonjukat nagyobb arányban használják munkára (akár saját vállalkozásuk, akár nem a saját vállalkozás keretében), mint a vezetékes telefonjukat: a háztartások 84%-a nem kezdeményez munka célú hívást a vezetékes telefonról, míg mobiltelefonról csak 64%-uk.

Miért nincs Internet-hozzáférésük? (Az Internettel nem rendelkező háztartások körében)
A háztartások 89%-a nem rendelkezik otthoni Internet-csatlakozással. 64%-uk azért nem, mert nincs rá szüksége; 32%-uknál a (megfelelő) számítógép hiányzik az internetezéshez. Az Internettel nem rendelkező háztartások közel egyötödénél (23%) merül fel az elutasítás okaként az internetes díjcsomagok magas ára, 17%-uk az internetezéshez kapcsolódó telefondíjakat sokallja. Az Internet még mindig nem veszítette el teljesen misztikus jellegét: a háztartások 13%-a jelezte, hogy nem értenek az Internet használathoz, számukra az túlságosan bonyolult. A háztartások 12%-ának azért nincs Internete, mert nincs vezetékes vonaluk. (A százalékok összege meghaladhatja a százat, mert egy háztartásnál több indok is szerepelhetett).

Van-e lehetőségük kábeltévés Internet-hozzáférésre?
A kábeltévés háztartások 29,5%-a jelezte, hogy szolgáltatójuk nyújt kábeltévés Internet-elérést. Az összes háztartás (amelybe már beletartoznak a kábeltévés háztartások is) 19%-a gondolja úgy, hogy van lehetőségük kábeltévés Internet-elérésre. A lakossági bizonytalanságot mutatja e témában, hogy mind a kábeltévés háztartások, mind az összes háztartás körében igen magas azok aránya, akik nem rendelkeznek ebben a témában információval („nem tudom” válaszok magas aránya).

A kutatás háttere
Szonda Ipsos – Nemzeti Hírközlési Hatóság – 2003. december
Alapsokaság: a magyarországi háztartások (3,86 millió háztartás), a 14 éven felüli teljes lakosság (8,4 millió fő)
Mintanagyság: 2.000 háztartás, 4.167 fő
Mintavétel: kétlépcsős, rétegzett véletlen
Adatfelvétel: standard kérdőívek segítségével, 2003. december – 2004. január