5,6 millióan még nem tanultak a PC-ről

A hazai számítógép-használók táborában a legelterjedtebb a szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazások ismerete és használata, míg a grafikai és webszerkesztő szoftverek, illetve a programozási nyelvek elsajátítása egyelőre inkább a fiatalokra jellemző – olvasható a BellResearch által éves rendszerességgel kiadott Magyar Infokommunikációs Jelentésben.

Az információs társadalomban való részvétel feltételét a felhasználók oldaláról a számítógéppel való boldogulás, az alkalmazások használatának képessége és készsége jelenti. A BellResearch a Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági moduljaiban részletesen elemzi a hazai számítógép-használó társadalom összetételét és a felhasználók informatikai tudásának szintjét.

A Jelentés legutóbbi kiadásának eredményei szerint Magyarországon a 15 év feletti lakosság egyharmada, mintegy 2,9 millióan tanultak már számítógépekről, szoftverekről valamilyen szervezett formában vagy autodidakta módon. Túlnyomó többségük a jelenlegi PC-használók táborába tartozik, míg a számítógépet egyáltalán nem használók körében az informatikai analfabétizmus az emberek 92 százalékát jellemzi.

A tudás forrásai között az iskolai oktatás súlya meghatározó: akik intézményi keretek között vagy önállóan tanultak a számítástechnikáról, azok közel kétharmada kötelező vagy szabadon választható tantárgy, illetve szakkör keretében tette ezt. Minden negyedik válaszadó barátoktól, ismerősöktől is kapott hasznos útmutatást, míg munkahelyi IT-képzésben és egyéb szervezett tanfolyamokon a megkérdezettek ötödrésze vett részt. Az autodidakta tanulás súlya szintén számottevő: könyvekből, folyóiratokból és tévéműsorokból a téma iránt érdeklődők negyede képezte magát, míg az Internet jelentette tudásforrást és interaktív konzultációs lehetőségeket 14 százalékuk használta ki.

A magyar felhasználók közül legtöbben az általános irodai programokhoz értenek. Ezeken belül is a szövegszerkesztéshez használatos alkalmazások állnak az élen, a felhasználók több mint háromnegyede (77%) ismeri legalább egy ilyen szoftver kezelését. A második, szintén kiemelt helyen a táblázatkezelés, illetve egyéb számítási jellegű feladatok elvégzése áll, a felhasználók közel kétharmada (64%) képes e programokkal bánni.

A többi alkalmazástípus ismerete jelentős mértékben elmarad az eddig említettektől. Adatbázisokhoz, illetve ezek kezelőprogramjainak használatához a számítógépekkel kapcsolatban állóknak csupán mintegy harmada (36%) ért. A prezentáció-készítés, valamint az ügyviteli, könyvelő és pénzügyi szoftverek használata, a nyilvántartások kezelése a lista alsó-középmezőnyébe szorult, ezeket a PC-használóknak csak mintegy negyedrésze (24-25%) sajátította el.

Hasonlóan alakul a grafikai, illetve multimédiás programok népszerűsége is: a hozzáértők köre szintén a felhasználók negyedrészére terjed ki, bár e csoport korösszetétele sokkal fiatalabb, mint például a korábban említett ügyviteli vagy könyvelőprogramoké.

A honlap-szerkesztés a számítógépes tevékenységek viszonylag új keletű területe. Az e területen szerzett jártasság egyelőre igen speciális tudásnak minősül, s csupán a felhasználók 12 százalékát jellemzi, akiknek túlnyomó része nem meglepő módon az ifjabb (15-24, illetve 25-34 éves) korosztályokból kerül ki. Végezetül szintén a fiatalokra jellemzőbbek a komolyabb elmélyülést és tanulást feltételező programozási ismeretek is – a hazai számítógép-használók 11 százaléka állítja magáról, hogy ismer valamilyen programnyelvet, s közöttük majdnem minden második 24 év alatti.