Hogyan pótolhatják forráshiányukat a KKV-k?

Az infokommunikációs iparág szereplőinek döntő többsége forráshiányos, tőkehiányos állapotban várja az Európai Uniós csatlakozással is tovább élesedő piaci versenyt. Számos olyan kis- és közepes vállalkozás (KKV) működik ma az infotechnológiai szektorban, amely fejlődőképes ugyan, de önerőből nem tudja a növekedéséhez szükséges erőforrásokat előteremteni. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kerekasztal-beszélgetést szervezett a kormányzati, banki és kockázati tőketársasági képviselők részvételével, amelyen az érdeklődő IT-cégek átfogó képet kaphattak arról, milyen pénzügyi források érhetők el ma Magyarországon, és megoszthatták eddigi tapasztalataikat a témában.

A kis-és középvállalkozások számára a forrásokhoz jutás legegyszerűbb módja a pályázatok elnyerése. A GKM kezelésében a vissza nem térítendő pályázati támogatások között a Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP keretében öt pályázati konstrukció került meghirdetésre 2004-re. Az IHM által kiírt pályázatok között a két legnagyobb pályázati lehetőség az e-gazdaság 420 millió forintos keretösszeggel a vállalatirányítási-rendszerek bevezetését támogatta. A pályázati lehetőség sikerét mutatja, hogy EU-s pályázatként folytatódik kibővítve más elemekkel. Az idén megjelent Európai Uniós pályázatok témaköre az e-gazdaság és a tartalomfejlesztés.

Rögös út vezet a pályázatok elnyeréséig
Egyre nagyobb érdeklődés kíséri a központi fejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok megjelenését a kis- és középvállalkozások részéről. A vállalkozók azonban még mindig meglehetősen keveset tudnak a sikeres pályázat elkészítésének mikéntjéről. Az IVSZ javasolja, hogy a pályázatírás terén tapasztalattal rendelkező munkatárs vagy tanácsadó cég segítségét vegyék igénybe. Sokaknak a legnagyobb nehézséget mégis az jelenti, hogy a pályázatokon való részvétel nagy mértékű önrészt követel meg a vállalkozóktól. Ennek egy része banki hitelkeretből is fedezhető.

A KKV-k számára két központilag támogatott hitelprogram érhető el. Az egyik az Európa Technológia Fejlesztési Hitelprogram, amelynek kiemelt célja az infokommunikációs fejlesztések finanszírozása. Ennek keretében kedvezményes kamattal maximum 500 millió forint összegű hitel vehető fel. Az NFT GVOP-hoz kapcsolódó másik hitelprogram célja az EU-s támogatások elnyeréséhez szükséges saját forrás kiegészítése. A mikro- és kisvállalkozások finanszírozási forráshoz jutását a Mikrohitel, Széchenyi kártya és Midihitel segíti. Ezenfelül a kereskedelmi bankok saját fejlesztésű előfinanszírozói vagy társfinanszírozói hitelkonstrukciókat is kínálnak.

A magas garanciakövetelmények nehezítik a hitelfelvételt
Az informatikai ágazat fejlesztésére önálló hiteltermékkel nem rendelkeznek a bankok. Az ICT szektor területén tevékenykedő KKV-k számára a banki hitelek igénybevételekor nehézséget jelent, hogy nincs jelentős ingatlan vagy ingóságban realizálható érték, a szellemi termékeket, fejlesztéseket a bankok nem veszik figyelembe garanciaként a hitelek elbírálása során. Az ICT szektor egyik legjellemzőbb tulajdonsága az innováció, a gyors fejlődés a banki hitel során hátrányt jelenthet, hiszen ami ma érték, holnapra már elavulttá válik, a fejlesztésekhez azonban tőkére van szükség. Az IVSZ véleménye szerint fontos lenne, hogy a bankok a hitel elbírálásakor a cégek tényleges piaci értékét vegyék alapul, amelyet üzleti teljesítménye és hírneve képvisel.

Tőkebevonás amerikai minta alapján
A szükséges források megszerzésének alternatív módja lehet a kockázati tőke igénybe vétele. Ezt a megoldást abban az esetben keresik a vállalkozások, amikor a fejlődés érdekében átmenetileg új tulajdonos bevonására van szükség. Ilyenkor tőkebefektetővel bővül a tulajdonosi kör. Állami forrás e célra az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt.-n keresztül pályázható meg, de számos magán kockázati tőketársaság is működik Magyarországon. A tőketársaságok tapasztalata, hogy 100 vállalkozói megkeresésből átlagosan 3-4 esetben jutnak el a szerződéskötésig. Egy-egy projektterv elbírálásakor a legfontosabb szempont a kérelmező cég menedzsmentjének szakmai előélete és tapasztalata, valamint az innováció piacképessége.

„Az ilyen, IVSZ által szervezett kerekasztal-beszélgetések kitűnő alkalmat teremtenek arra is, hogy létrejöhessenek új – remélhetőleg sikeres finanszírozási projekteket eredményező – kapcsolatok a felek között. Egyúttal az illetékes minisztériumok, valamint a bankok, illetve más pénzügyi szervezetek is megismerhetik a cégek tapasztalatait, amely segítheti őket, hogy még testreszabottabb pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki.” – mondta Szekfű Balázs, az IVSZ igazgatója.