Digital Rights Management – A szerzői jogok és az Internet

Az elektronikus évezred kezdetén az Internet jelentős mértékben leegyszerűsítette az információ-áramlás folyamatát. Az Internet közvetítő szerepet tölt be a művét nyilvánosságra hozó szerző és közönsége között. Azonban a különböző művek e formája digitálisan rögzített jelek csoportját jelenti. Így egy adott mű nem kézzel fogható hordozó segítségével jut el az olvasóhoz, hallgatóhoz, nézőhöz, hanem kommunikációs vonalakon. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a művet bárki letöltse, saját számítógépére vagy adathordozóra rögzítse, kinyomtassa, sokszorosítsa, minden korábbi másolási eljárásnál könnyebben, hatékonyabban és olcsóbban. Nem hagyható figyelmen kívül a szerző azon érdeke, hogy művéért a megfelelő díjazásban részesüljön. A közvetítő lánc szereplőinek pedig kiemelten fontos, hogy ez a folyamat biztonságosan és a megfelelő anyagi vagy erkölcsi hasznot biztosító módon menjen végbe.

Az Internet és a különböző internetes technológiák hihetetlen gyorsaságú elterjedése komoly kihívást jelent a jogalkotás egyes területei, illetve a különböző jogkezelő szervezetek számára. A Sense/Net által szervezett net.Wednesday rendezvény októberi kerekasztal-beszélgetésének fókuszában az Internet és a szerzői jogok kapcsolata által felvetődő kérdések álltak. Szakértők voltak:
ARTISJUS – Dr. Szinger András, jogász
Business Software Alliance – Dr. Ormós Zoltán, jogi képviselő
Előadóművészi Jogvédő Iroda – Dr. Békés Gergely, Internet szakértő
IPR-Insights – Gillemot Judit, ügyvezető igazgató
MAHASZ – Dr. Musinger Ágnes, ügyvezető igazgató
Rémember zenekar – Szabó Gergely, zeneszerző, gitáros
Sense/Net – Kiss Sándor, ügyvezető igazgató

A résztvevő szakértők rövid bemutatkozása után a beszélgetés két nagy témakör köré csoportosult. Elsősorban a különböző, Internetről letölthető legális, illetve illegális szoftverek kapcsán felvetődő kérdésekre próbáltak meg a szakértők választ adni, továbbá a Magyarországon is egyre növekvő számú, szintén letölthető, zenei művek révén felmerülő jogi problémákat elemezték a résztvevők.

Az első témakör kérdéseire elsősorban Dr. Ormós Zoltán a Business Software Alliance jogi képviselője, illetve Gillemot Judit az IPR (Intellectual Property Rights) -Insights, szoftverjoggal és licencekkel foglalkozó tanácsadó cég ügyvezető igazgatója válaszolt.

A B.S.A.-t 1988-ban alapította 65 ország vezető szoftverfejlesztő vállalata. Magyarországi 8 éves működése alatt komoly mértékben visszaszorult az ország területén az illegális szoftver-használat. A BSA nem hatóság, feljelentése alapján – a törvényi feltételek megléte esetén – büntetőeljárás indulhat az illegális szoftverfelhasználás felkutatására és az elkövetők felelősségre vonására. A kérdések során felmerült, hogy vajon indokolt-e a BSA agresszívnek ítélhető fellépése. Szakértőnk szerint ez az egyetlen célra vezető megoldás, mely a számadatok alapján mindenképpen a szervezet akcióinak hatékonyságát támasztják alá. Gillemot Judit szerint a licenc-problémák feltárása, további egyéb problémákkal való szembesülést von magával, mint amilyen például az egyes nagyvállalatoknál a különböző licencek nem megfelelő módon történő könyvelése, a dolgozók által behurcolt szoftverek kérdése (technikai és jogi szempontból), vagy a szoftverpiac szereplői által tulajdonképpen elfogadottnak mondható adott struktúra, amely szabad és üzleti értékesítésű szoftverekre bontható.

A művészeti oldal képviselői, és itt elsősorban zenei problémákra szűkült le a kérdések köre, szinte mind egyetértettek abban, hogy az értékesítések aránya hazánkban is több mint tizenöt százalékkal csökkent az internetes zenei letöltések széleskörű elterjedése óta. Dr. Musinger Ágnes, a MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jelenleg 37 kiadót tömörítő szövetség nem tervez a B.S.A.-hoz hasonló, vagy korábbi emlékezetes úthengeres, agresszívnak mondható akciót. A kérdésre, hogy miért nem létezik az Interneten olyan lehetőség, ahol a vevő összeválogathatná a neki tetsző zeneszámokat letöltés céljából, természetesen megfelelő díjazás ellenében, az ügyvezető asszony azt válaszolta, hogy néhány szolgáltató működtet ilyen site-ot, azonban a kereslet nagyon alacsonynak mondható.

Az ARTISJUS (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) képviseletében Dr. Szinger András elmondta, hogy az írható CD-k importja dinamikusan nő és csupán 36 forintos jogdíjat tartalmaz, melyet még az abszolút fogyasztói szemszögből érvelő résztvevők is igen alacsonynak ítéltek. A különböző jogvédelmi szervezetek részvétele által jogosan merült fel a résztvevőkben a kérdés, hogy hány hasonló szervezet részéről szükséges engedély egy-egy kiadvány esetében. Dr. Békés Gergely elmondta, hogy a képviselt szervezeteken kívül csak további egy szervezet irányába szükséges jogdíjat fizetni és előreláthatóan csupán 1 hasonló közös jogkezelő szervezet megalakulására van a közeljövőben esély.

A probléma technikai oldaláról Kiss Sándor beszélt a Sense/Net képviseletében. Elmondta, hogy bár léteznek olyan technológiai próbálkozások, melyek a letöltések megakadályozásra, vagy esetleg a minőség romlással együtt járó másolás megoldására irányulnak, azonban ezek a lehetőségek igencsak korlátozottaknak mondhatók. Az elsődleges problémát a már jelenleg elérhető, szerzői jogilag védett, azonban technikai akadályok nélkül letölthető zenei művek jelentenék. Továbbá ez a változtatás igen komoly gazdasági kérdéseket is felvetne, főleg a már eleve erre a technológiára épülő különböző árucikkek piacának rohamos csökkenés okán.