Connect with us

Hirdetés

technokrata

10-ből 9-en valósítanának meg energiahatékonysági fejlesztést otthonukban

energiahatékonysági

E-Környezetvédelem

10-ből 9-en valósítanának meg energiahatékonysági fejlesztést otthonukban

10-ből 9-en valósítanának meg energiahatékonysági fejlesztést otthonukban

Nagyon sokan terveznek, vagy valósítottak már meg energiahatékonysági fejlesztést a magyarok közül otthonukban, a Schneider Electric online kérdőívét kitöltők 90 százaléka jelezte ezt.

Az izzócsere, valamint a nyílászárók cseréje és a szigetelés a leggyakoribb projektek, de viszonylag sokan cserélik le régi, elavult berendezéseiket is.

Vonzóvá vált az otthonok energiahatékonysági korszerűsítése a magyarok számára, a túlnyomó többség vagy már túl van ezen a projekten, vagy jelenleg is tervezi, hogy belevág. A Schneider Electric online kérdőívét kitöltők közel egyharmada jelezte, hogy már megvalósított az energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztést otthonában, további 26 százaléknál pedig folyamatban van ilyen beruházás. A megkérdezettek 31 százalékánál szerepel a tervek között a korszerűsítés, és mindössze a kérdőívet kitöltők 11 százaléka jelezte, hogy nem valósít meg ilyen fejlesztést.

A leggyakoribb lépés az izzócsere, ezt az energiahatékonysági felújítást megvalósítók, vagy azt tervezők közel kétharmada jelezte (ennél a kérdésnél több válaszlehetőséget is megjelölhettek a válaszadók), a nyílászárók cseréje és/vagy az épület szigetelése pedig 56 százalékuknál valósult meg, vagy szerepel az elképzelésekben. Szintén sokan döntöttek már úgy, vagy készülnek éppen arra, hogy lecserélik a régi, elavult berendezéseket (47 százalék), és a hűtő-fűtő berendezések cseréje is a fejlesztést megvalósítók, vagy azt tervezők mintegy harmadánál volt vagy van napirenden. A megújuló energiatermelésre a beruházást végrehajtók, vagy arra készülők 16 százaléka költene, ugyanakkor viszonylag ritka még az okosotthon megoldások alkalmazása, mindössze 13 százalék fordítanak erre is pénzt, és hasonló azok aránya, akik teljesen átálltak, vagy átállnának az elektromos áramra.

Az okosotthon funkciók közül a hőmérséklet szabályozást emelték ki a legtöbben (45 százalék), míg a használati szokásokhoz alkalmazkodó fényerőszabályozást a válaszadók ötöde tartja a legfontosabbnak. A megkérdezettek 16 százaléka számára az a kulcstényező, hogy az okosotthon funkciókat távolról is tudja irányítani, 15 százaléknak pedig a szivárgások észlelése jelenti egy ilyen rendszer legvonzóbb tulajdonságát. Mindössze 4 százalék emelte azt ki, hogy az árnyékolók irányíthatósága a legfontosabb.

Élen a megtakarítás

A kérdőívben a Schneider Electric arra is rákérdezett, hogy milyen előnyökkel jár a fogyasztók szerint az energiahatékonysági fejlesztés. A válaszadók közel fele szerint a költségmegtakarítás a legnagyobb előnye, 37 százalékuk ugyanakkor azt emelte ki, hogy ezáltal fenntarthatóbb lesz otthona és így védi a Földet is. A válaszadók 10 százaléka szerint a jobb hőérzet és az ezzel járó komfortosabb érzés a fő előnye egy ilyen beruházásnak, 4 százalék pedig úgy látja, hogy azért éri meg leginkább, mert így a változó piaci árak kevésbé érintenék.

Tanulságos az is, hogy akik nem terveznek energiahatékonysági korszerűsítést, miért döntöttek így. Az ő esetükben egyértelműen az anyagi források hiánya jelenti a legnagyobb akadály, 54 százalék jelezte, hogy nem tudják kigazdálkodni egy ilyen projekt költségeit. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők kicsivel több mint ötöde pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy amúgy is alacsony a rezsije, így nem térülne meg egy ilyen beruházás. Az energiahatékonysági fejlesztést nem tervezők 20 százaléka albérletben él, ezért nem gondolkodik ilyen beruházásban, míg 4 százalékuk azért nem, mert otthonukban már most is a lehető legkorszerűbb eszközök vannak, így egész egyszerűen nincs erre szükség.

Nem az ár a legfontosabb

A kutatás során a Schneider Electric arra is rákérdezett, mennyit költenek, vagy költenének egy ilyen projektre a magyarok. Az energiahatékonysági beruházást megvalósítók vagy azt tervezők 12 százaléka kétmillió forintnál is többet szán erre a projektre. A legtöbben, a válaszadók 40 százaléka viszont 400 ezer forintnál kisebb büdzséből oldaná meg ezt a feladatot. A 400 ezer és 800 ezer forint közötti költségvetéssel számolók aránya 24 százalék, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik 800 ezer és 2 millió forint közötti összeget költöttek, vagy ennyivel számolnak.

A kutatás egyik fontos eredménye, hogy az energiahatékonysági fejlesztés során az új berendezések, eszközök beszerzése során egyáltalán nem az ár a legfontosabb szempont. A többség – a válaszadók 27 százaléka – a vásárlás során arra figyel vagy figyelne leginkább, hogy ismert, megbízható gyártó termékét válassza. A második legfontosabb tényező, amit a megkérdezettek ötöde emelt ki, a hosszú távú garancia, és csak ezt követi az ár, ami ugyanúgy 16 százalék számára kiemelt szempont, mint a kimagasló minőség, jó internetes értékelésekkel. A válaszadók 11 százaléka viszont azt tartja különösen fontosnak, hogy gyorsan, zökkenőmentesen beüzemelhetők legyenek az új eszközök, 10 százalékuk számára pedig a könnyű konfigurálás és a bővíthetőség a fő szempont vásárláskor.


További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

További E-Környezetvédelem

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

LG

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés