Connect with us

technokrata

Csekély előleg fejében milliós vagyon

Dotkom

Csekély előleg fejében milliós vagyon

Már cégeknek is tesznek „előnyös” ajánlatokat az online csalók.

Egy tipikus levél
Mindenképpen gyanús, ha valaki azt állítja: egy céget képvisel, ám egy magáncímről ír. Az alábbi levél például yahoos feladótól érkezett; az – egyébként létező – bank valódi vezérigazgatója aligha tenne privát címről ajánlatot.

„Én vagyok Mr. Patrick Chan KW ügyvezeto igazgató és vezérigazgató-helyettes Hang Seng Bank Ltd., Hongkong. Nekem van egy jövedelmezo üzlet javaslatot kölcsönös érdeklodésre számot tartó megosztani veletek; Ez az átruházás a hatalmas összegeket. Megvan a hivatkozást keresési az egyik, hogy illik a tervezett üzleti kapcsolatot. Ha érdekel a munka velem, keressen meg az én privát e-mail ([e-mail cím]) További információk. A választ erre a levélre Legrégebbi nagyra értékelik. [aláírás]

„Jövedelmező üzlet”, „hatalmas összegek”, „projekttámogató hitel” – nem fukarkodnak a csalikkal azok az üzenetek, amelyek az utóbbi hetekben mind nagyobb számban esnek be a vállalkozások e levelesládájába. Angolul vagy gépi fordításban – ragokat és szórendet zagyváló neomagyarsággal – arra buzdítják a cégvezetőket: lépjenek kapcsolatba az állítólag pénzeszsákokon ülő feladókkal.

Mindenki tudja: kincset csak mesében szoktak osztogatni a népnek. No de mit veszíthetünk, ha mégis írunk a megadott címre? Ha csak tized százalék esélye van annak, hogy pénzhez jussunk, nem megéri elküldeni azt a két sort?

„Eszünkbe ne jusson válaszolni egy ilyen levélre.” – dönti el határozottan a kérdést Szappanos Gábor, a VirusBuster víruslaboratóriumának vezetője – „Csak bajunk származhat belőle. Bármi áll a válaszban, annak már puszta elküldésével megerősítjük, hogy a cím, amelyre a hitegető üzenet érkezett, használatban van. A számítógépes bűnözők felvehetik aktív címeik listájára, s ezzel már önmagában hasznot hajtottunk nekik. Címünket nyilván másnak is eladják, úgyhogy garantáltan több levélszemetet fogunk kapni.”

De ez még csak a kisebbik baj. Postafordultával céges vagy személyes adatokat kérhetnek tőlünk, s ha még ezt is megküldjük, könnyen visszaélhetnek velük. Ha pedig végigjátsszuk a játékukat, akkor azon kapjuk magunkat, hogy átutaltunk egy kisebb összeget egy külföldi bankszámlára – mondjuk költségtérítés, ügyintézési díj vagy előleg címén. „És ez valóban a játszma vége. Elkönyvelhetjük a veszteséget.” – összegezte Szappanos.

Az ilyen típusú, előlegkérő spamet gyakran „nigériainak” vagy „419-esnek” nevezik a biztonsági szakmában. Ez a régóta ismert csalásfajta ugyanis sűrűn indult ki az afrikai országból, s ott a büntető törvénykönyv 419-es paragrafusa vonatkozik rá. S hogy nemcsak nálunk fenyegetnek informatikai kockázatok, arra keresve sem találhatunk jobb bizonyítékot annál a hírnél, miszerint nemrég került a nigériai parlament elé egy hat törvényből álló csomag, amely a „419-es” mellett sok más internetes csalást és visszaélést is büntetendőnek minősített volna. Ennek a történetnek is van azonban egy szépséghibája: a honatyák elutasították a javaslatot.



Szólj hozzá!

További Dotkom

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Smart-TV

A nappalikban már dúl a 8K forradalom

2021. április 20. kedd

SmartPhone

Mutasd meg a saját történetedet a Samsunggal!

2021. április 15. csütörtök
Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin