A magyar innováció 20 év múlva zárkózhat fel az EU-átlaghoz

Innovációs teljesítményét tekintve az európai országok közül a felzárkózók közé tartozik Szlovénia, Magyarország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Lettország, Görögország, Ciprus és Málta – áll az Európai Bizottság által januárban kiadott European Innovation Scoreboard 2005. című tanulmányban. A jelentés szerint Észtország, Spanyolország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Törökország teljesítménye az elmúlt évben visszaesést mutatott. A két csoportból egyedül Magyarország és Szlovénia innovációs mutatói érhetik el 20 éven belül az uniós átlagértéket. Egyes országoknak akár 50 évig is eltarthat ez a folyamat, ami azt is jelenti, hogy Európa ennyi idő zárkózhat fel a területen az Egyesült Államokhoz.

A többi tagország közül Svájc, Finnország, Svédország, Dánia és Németország képzik az élenjárók csoportját, míg Franciaország, Luxemburg, Írország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Ausztria, Norvégia, Olaszország és Izland átlagosan teljesítettek. A 2001 óta évente megjelenő tanulmány idei kiadása a korábbiakhoz képest új indikátorokat és módszertani elemeket is tartalmaz. Az egyik ilyen újítás az input/output tényezők vizsgálata, amely arra irányul, hogy az olyan „innovációs javak”, mint az oktatás és a kutatás-fejlesztési befektetések, hogyan alakulnak át „innovációs megtérülésekké”, vagyis – többek közt – új termékekből származó pénzforgalommá, a csúcstechnológiai szektorok által teremtett munkahelyekké és szabadalmakká.

A jelentés szerint míg egyes országokban arányosság figyelhető meg az input és az output teljesítmények nagyságrendje közt, számos államban a két érték egymáshoz viszonyított nagyságrendjében nagy eltérések mutatkoznak. Az input és az output arányai annak a függvényében is változhatnak, hogy egy nemzet társadalma mennyire nyitott az innovatív termékek és szolgáltatások iránt. Abban a tíz európai országban, ahol a legmagasabb az innovatív termékekre és szolgáltatásokra fogékony lakosság aránya, kilencben az átlag fölötti az inputhoz viszonyított output mértéke, míg az átlag alatti abban a hét országban, ahol a társadalom a legkisebb befogadóképességgel rendelkezik az innováció iránt.

Az Európai Bizottság a tanulmány eredményei alapján elfogadta azt az álláspontot, hogy egy ország innovációs teljesítménye attól függ, hogy a jelentés által vizsgált öt fő terület – az innovációösztönző tényezők, a tudásteremtés, az innováció és a vállalkozói szféra kapcsolata, az alkalmazások és a szellemi tulajdonjogok kezelése – teljesítményei mennyire kiegyenlítettek. A szerv szerint a leszakadó országoknak olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek nem csak egyes területek megerősítését célozzák, hanem az öt dimenzió egyensúlyára helyezik a hangsúlyt.

Bár a tanulmány megállapítja, hogy ugyan kevés tény támasztja alá, hogy a nemzeti gazdasági teljesítmény az innovációs teljesítmény függvénye lenne, szektorális szinten vitathatatlan, hogy a leginnovatívabb ágazatokra nagyobb munkatermelékenységi növekedés jellemző az egy dolgozóra eső pénzforgalom tekintetében.