Laptop
Az iraki háború gazdasági következményei
A Weber Shandwick kutatása szerint az amerikai fogyasztók sokkal inkább hajlanak arra, hogy pénztárcájukkal büntessék az európai márkákat, mint teszik ezt az európai fogyasztók az amerikai áruk esetében. Az amerikaiak 43 százaléka úgy nyilatkozott: kisebb valószínűséggel vásárol francia terméket, míg 36 százalékuk ugyanezt tenné német termékek esetében is. Az ok: Párizs és Berlin álláspontja az iraki háborúval kapcsolatban.
Legalább minden harmadik amerikai kisebb valószínűséggel vásárol francia és német terméket azért, mert Párizs és Berlin nem támogatta az iraki háborút – derült ki egy friss kutatásból, melyet Bagdad eleste után végzett a Weber Shandwick kutatási egysége, a KRC Research. „A háborúnak ugyan vége, de a fogyasztók, különösen az Egyesült Államokban, nem készülnek leszerelni” – mondta Jack Leslie, a Weber Shandwick elnöke. Hozzátette: „Az amerikai fogyasztók ma sokkal szívesebben demonstrálnak pénztárcájukkal, mint tüntetésen.”
A KRC Research Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban április 11-e és 13-a között, az Egyesült Államokban április 17-e és 21-e között végezte a kutatást. Az eredményekből az alábbiakra derült fény:
Az amerikai fogyasztók hajlanak pénztárcájukkal jelezni, hogy mennyire elégedetlenek Franciaország és Németország magatartásával. Tízből négyen (43%) mondták azt, hogy Franciaországnak az iraki háborúban játszott szerepe miatt kisebb valószínűséggel vásárolnak francia termékeket. Tízből hárman (29%) sokkal kisebb valószínűséggel vásárolnak ilyen termékeket. Az eredmény csak kicsit kedvezőbb Németország esetében: az amerikaiak 36%-át állítása szerint Németország háborús szerepe úgy befolyásolta, hogy kisebb valószínűséggel, 22% pedig sokkal kisebb valószínűséggel vásárol német termékeket.
Az amerikai fogyasztók sokkal erőteljesebben reagáltak Németország és Franciaország Irakkal kapcsolatos lépéseire, mint a francia és a német fogyasztók az amerikai lépésekre. 43%-uk mondta, hogy kisebb valószínűséggel vásárol francia termékeket, míg a francia fogyasztóknak csupán 17%-a mondta azt, hogy kisebb valószínűséggel vásárol amerikai termékeket. Az amerikaiak 36%-a mondta, hogy kisebb valószínűséggel vásárol német termékeket, míg a német fogyasztók 13%-a mondta azt, hogy kisebb valószínűséggel vásárol amerikai termékeket.
Az idősebb amerikaiak között különösen magas – az 55-64 éves korúak között 49%, illetve a 65 éven felüliek között 54% – a francia és német termékeket kisebb valószínűséggel vásárlók aránya.
Minden harmadik amerikai (35%), és közel ennyi brit (32%) fogyasztó bojkottált már életében valamilyen terméket annak érdekében, hogy kifejezze politikai nézeteit. Lényegesen kevesebben mondták ezt Franciaországban (20%) és Németországban (16%).
Az újságok, illetve politikusok írásban vagy szóban történő megkeresését illetően, illetve a termékbojkott tekintetében az amerikai fogyasztók állnak az élen: majdnem minden második ember mondta azt, hogy inkább teszi ezt, mint korábban, és nagyon kevesen mondták azt, hogy kevésbé valószínű, hogy ilyen eszközökhöz folyamodnak. Ezzel szemben Nagy-Britanniában és Franciaországban a fogyasztók között azonos számban találunk olyanokat, akik inkább, illetve akik kevésbé élnek ezekkel az eszközökkel. Németországban a fogyasztók többsége azt mondta, hogy kisebb valószínűséggel teszik ezt, mint öt évvel ezelőtt.
Mind a négy ország fogyasztóinak többsége azt mondta, hogy nagyobb valószínűséggel áldoznak időt vagy pénzt egy olyan ügyre, amelyben hisznek. Leginkább a német fogyasztók mondták ezt (66%).
Franciaországban és Németországban a többség emellett a korábbinál nagyobb valószínűséggel szavaz is. Nagy-Britanniában azonban feltűnően kevesen mondták ezt.
A vizsgált országok mindegyikében a többség azt mondta, hogy kisebb valószínűséggel vesz részt tüntetésen most, mint öt évvel ezelőtt. Franciaországban és Németországban azonban ezzel együtt sokan egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak, hogy felvonuljanak: tízből négyen (38%) mondták azt, hogy nagyobb valószínűséggel mennek tüntetni most, mint öt évvel ezelőtt.
„Úgy tűnik, az iraki háború újra felszínre hozta az USA és Európa között mindig is meglévő külpolitikai stílusbeli különbségeket. A fontolva haladó európaiak csalódtak az USA antidemokratikusnak, sőt arrogánsnak vélt fellépése miatt, míg az amerikaiak az európaiak ismételt cselekvésképtelenségét kárhoztatták. Új fejlemény azonban, hogy a nézetkülönbségek ezúttal az egyének gazdasági viselkedése szintjén is ilyen erőteljesen testet öltenek. A nagy kérdés az lesz, az iraki újjáépítés során ez a feszültség enyhülni fog, vagy netán fokozódni. Ez utóbbi helyzetben megtörténhet, hogy a fejlett világ lakossága a fogyasztási cikkek választásakor elsősorban a termék előállításának helyét veszi figyelembe.” – kommentálta a felmérést dr. Szűcs Ervin, a Weber Shandwick | GJW ügyvezető igazgatója.
[fbcomments url="https://www.technokrata.hu/kutyuk/laptop/2003/04/28/az-iraki-haboru-gazdasagi-kovetkezmenyei/" width="800" count="off" num="3" countmsg=""]





