Internet és a magyar közigazgatás

A hazai közigazgatási intézmények egyre többet foglalkoznak az Internettel, de többségük még messze áll attól, hogy stratégiájuk részévé tegye azt – derült ki az iBasic 2001 címen frissen nyilvánosságra hozott, Internet-felhasználást kutató tanulmányból. A felmérés szerint általánosan jellemző, hogy az Internetet többnyire passzívan alkalmazzák a közigazgatásban, csak nagyon kevesen gondolkodnak a kétirányú kommunikáció lehetőségeinek kiaknázásában. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az érintettek többsége nincsen tisztában a Világháló nyújtotta előnyökkel. Üdítő kivételt képeznek a kulturális intézmények, amelyek élen járnak a felhasználásban. Az on-line ügyintézés fejlődésének egyik alapfeltétele az, hogy az informatikai háttérrendszereket megfelelő szintre fejlesszék, valamint össze is kössék azokat.

Az iBasic kutatás célja volt, hogy átfogó képet adjon a hazai Internet-felhasználási szokásokról. A kutatás vezető hazai Internetes cégek közreműködésével jött létre, és a hazai vállalkozások, közintézmények és a lakosság Internet-használati szokásait vizsgálta. A kutatás megállapításai szerint a vizsgált intézményeknél az Internet beépülésének leginkább a lapos szervezet, a kevesebb bürokratikus akadály és a személyes vezetői elkötelezettség kedvez.

A megkérdezett vezető önkormányzati tisztségviselők az Internet-felhasználás során az információk gyors megszerzését tekintették elsődleges fontosságúnak, és csak elenyésző számban hangsúlyozták a kétirányú kommunikáció jelentőségét. Érezhető volt körükben a félelem a rendszerek sebezhetőségét illetően. Bírálat érte a számítógépes kommunikáció személytelenségét, a megszerezhető információk és ismeretek felületességét. Az Internetre bekötött önkormányzati számítógépek aránya a megkérdezett intézmények esetében szélsőségesen, 3-70% között mozog – amely nagymértékben függ attól, hogy a hierarchia, vagy a funkció határozza-e meg az Internethez kapcsolódás jogosultságát (ez utóbbi esetében általában magasabb az elérés aránya).

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzatoknál az Internet-használat legjellemzőbb felhasználási területe a pályázatfigyelés. Sok helyen elhangzott az is, hogy addig nem igazán érdemes interaktív szolgáltatásokat bevezetni, amíg a lakosság nem rendelkezik megfelelő informatikai képzettséggel és infrastruktúrával. A vizsgált intézményi weboldalaknak egyébként – talán ezért is – mindössze 24%-a nyújtott lehetőséget az intézmény munkatársaival történő kapcsolatfelvételre. A kulturális intézményekben szinte minden alkalmazottnak lehetősége van az Internet használatára. Többségük él is ezzel, ami érthető, hiszen az itt dolgozó, zömében szakértelmiségiek információigénye magasabb az átlagnál. A Világháló-használat a színházi marketing és PR területén a legintenzívebb. Az egészségügyi intézményekben jellemzően a helyi hierarchiához kötött az Internet-használat, a Világhálón történő megjelenésről pedig azt gondolják, hogy egy honlap hatására nem következnek be érzékelhető változások.

Az oktatási intézmények Internetes életében a Sulinet-csatlakozás megléte, illetve hiánya a meghatározó. Egyedülálló viszont, hogy az iskolákban szinte mindenhol sor került az alkalmazottak valamilyen szintű képzésére – igaz, maga az Internet oktatásban való felhasználása nemigen kap helyet az ilyen szemináriumokon.

Az iBasic 2001 egészéről szólva meg kell említeni, hogy a közigazgatási szféra Internetes felzárkóztatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy megfelelhessünk az Európai Uniónak az eEurope Action Plan 2002 dokumentumban megfogalmazott követelményeinek.

A vizsgálat során összesen 39 interjú készült el különböző intézményekben. Négy magyarországi megye 8 települése (városok, megyeszékhelyek, illetve Budapest) lett kiválasztva. Településenként 5-5 interjú készült el a következő intézményekben:

– önkormányzatok: 5 jegyző, 2 aljegyző, 1 képviselőtestület tagja, 8 IT vezető
– egészségügyi intézmények: 5 főigazgató, 2 informatikai vezető, 1 gazdasági vezető
– kulturális intézmények: 3 könyvtárigazgató, 2 múzeumigazgató, 2 színházi vezető, 1 művelődési központ igazgató
– oktatási intézmények: 3 középiskolai igazgató, 3 általános iskolai igazgató, 1 óvodaigazgató, 1 nevelési tanácsadó vezető