Teszt: Nokia Lumia 710 – A finn ropogós

Örültem a lehetőségnek, mert mérföldkő került a kezeim közé. A Microsoft és a Nokia házassága ikrekkel járt, a nagyobbik testvért, a Lumia 800-at pedig már teszteltük, a mostohatestvéreket is (Asha), de a kisebbik Lumiát, a 710-et még nem. Lássuk hát, mit is tud a kisebbik Windwos Phone.

Egy kis feketeleves

Amikor a telefont megkaptam, egyben jött is a bocsánatkérés a főszerkesztő részéről, ugyanis a telefon hátlapja rózsaszín. Azzal még nem is lenne baj, viszont ez a recsegő-ropogó műanyag akkor se kellene, ha fekete lenne.

Ráadásul a hátlap levétele után az sem biztos, hogy sikeresen vissza tudjuk rakni azt, ugyanis elsőre úgy tűnhet, hogy minden a helyén van, még sincs úgy. A készülék micro SIM-es, így aki ilyet vásárol, annak érdemes hozzá megfelelő kártyát venni, mert különben csak szívhatja a fogát vele. A készülék egyébként rendkívül könnyű, de már felemeléskor is ropog a műanyag, ami a későbbiekben csak rosszabbodni fog, de a hátlapcserével minden megoldható. A telefon nagyon szép kialakítású, az viszont rossz pont nálam, hogy az előlapon található 3 gyorsgomb műanyag és nem érintős.

A gombokon még túl is tenném magam, de három dolgot egyáltalán nem értek:
1: Miért adtak hozzá klasszikus, régimódi töltőt, aminek a kábele egyben van az adapter fejjel? Talán sok maradt raktáron?
2: Miért van a telefon töltőnyílása (micro USB) a készülék tetején? Olyan hülyén néz ki telefonálás közben (egy telefonnak nem áll jól a dolog).
3: Ki és miért gondolta úgy, hogy jó ötlet egy bekapcsoló gombot a tetejére helyezni? Egyszerűen nincs jó fogása bekapcsoláskor, így két kézzel kell fogni a telefont még akkor is, ha le szeretnénk zárni. Ha ez a gomb a készülék jobboldalán levő hangerőszabályzó helyére került volna, akkor egy kézzel is fel lehetne oldani a készüléket.

Nincs benne SIM, mégis hamar lemerül. A hétvégén alig volt szerencsém használni, így bár pénteken feltöltöttem, úgy is maradt a készülék az asztalomon, csak a Wi-fi zümmögött diszkréten a készülék házában. Hétfő reggelre teljes nihil és összeomlás, fekete a képernyő, nem megy. Fura, mert a 3G-m némi telefonálással megspékelve bírja kábé ugyanezt. Rádugtam a 220-ra, de nem történt semmi. Egy óra múlva se akart bekapcsolni. Ilyenkor egy jó tanács: le kell vennni a töltőről és pár pillanatig ki kell venni az akkumulátort. A jó ég tudja mi lett volna akkor, ha a mai divatot követte volna a Nokia a Lumia 710 esetében és rögzített hátlapja lenne, mint a HTC Radarnak.

Kicsi a bors, de (ugyanolyan) erős

A Lumia 710 hardverileg hasonló, mint a Lumia 800. Annyira, hogy ugyanaz az 1.4 GHz-es Scoripon processzor található benne Adreno 205-ös grafikus maggal, de míg a 800-as 16 GB tárhellyel büszkélkedhet, addig a 710-nek be kellett érnie 8 GB-al. Memóriából mindketten 512 MB-ot kaptak, viszont amíg a Lumia 800 elsődleges kamerája 8 megapixeles és dula LED vakus, addig a tesztalanyé csupán 5 megapixeles és egy LED vakuja van. A 710-es is, akárcsak a 800-as, 720p-ben rögzíti a videókat.

Ennek a készüléknek viszont nincs AMOLED kijelzője, csupán egy kapacitív TFT jutott, de felbontása (480×800) és átmérője (3.7 colos) ugyanaz, ráadásul mindkettő modellt a Corning Gorilla Glass védi a nagyobb karcolódásoktól. Ami még különbség kettejük között, az az akkumulátor. A 710 akksija 1300 mAh-ás, a 800-asé pedig 1450, ennek köszönhetően jóval hamarabb merül le nagytestvérénél, mivel hardverileg szinte tökéletesen megegyezik a Lumia 800-al, de a kijelzője régebbi technológiára épül, így az eleve jobban szívja az elemet.

Ha már a kijelzőnél tartunk: a Nokia ClearBlack Display egyszerűen tökéletes. A fekete annyira fekete, hogy ilyen határozott vonalvezetésű menüt kevésszer láttam. Ez a legszebb az egész telefonban.

A készülék tetején található a bekapcsoló gomb, a jack kimenet és a micro USB kimentet, jobb oldalon a hangerő szabályozó és fényképezőgép aktiválója (egyben exponáló gombja). A hátlapon megtalálhatjuk az 5 megapixeles kamerát, a LED vakut és az aljára elhelyezett hangszórót.

Bekapcsolva

Bootolásból csillagos ötös, ugyanis a készülék pár másodperc alatt máris üzemkész. A benne lévő b/g/n Wi-finek hála a 3G-vel se kell bajlódni, könnyedén beállítható minden. Ami a HTC Radar esetében nem ment, most igen: végre sikerül letölteni a kiválasztott applikációkat a Piactérről! Józsi barátom szerint én voltam a hülye a HTC esetében, mert valamit nem állítottam be Xbox Live-nál. Jelezném, hogy itt sem, úgyhogy jogos volt a les(z)avazásom. A Windows Phone 7.5 most is gyönyörű, én többször is elmondtam mindenkinek, hogy szívesen venném, ha valaki meglepne egy ilyen telefonnal. A kérdés persze rögtön az volt, hogy lecserélném-e egy ilyenre a 3G-met, amire nemleges választ adtam. Másodlagos telefonnak jobban bejön, mint a kusza Android (kivéve a HTC Sense 3.0-ás telefonok), de az iOS a legjobb mind közül.

Ami nagyon tetszett, hogy a Nokia hozzáadta értékeit (akárcsak az előbb említett HTC a Sense esetében), így a telefonnal kapunk egy GPS-szoftvert is, a Nokia Vezess-t. A legjobb benne, hogy nem kell hozzá internet, és fizetni sem kell érte, csupán le kell tölteni az adott ország térképét a Nokia szervereiről. A kiválasztott ország nem attól függ, hogy hol vagyunk éppen. Ha úgy tartaná kedvem, akkor Ausztrália térképét is leszedhetném, de az jókora butaság lenne. Mindenesetre a lehetőség adott. A Nokia Vezess nincs túlspilázva, nincs benne hű-de-3D!, cserébe gyors (nagyon gyors) és oda visz, ahova mondom. Ugyanez a sebesség jellemzi a Nokia Térképeket is, amellyel barangolhatunk, POI-kat keresgélhetünk világszerte, megjelölhetjük az úticélunkat.
Az Utat-M-Utat kellemes kis kezdeményezés, ugyanis MÁV és Volán menetrendben keresgélhetünk. Csupán az ujjaim túl nagyok ahhoz, hogy a találati listából kiválasszam azt, amelyiket szeretném, mivel a felsorolások között körömhegynyi a hely, a mezei stylus meg ugye nem jó a készülékhez kapacitív lévén.

Multimédia

A Lumia 710 hangszórója nagyon jól szól, a hangerőre nincs panasz, a zenéket tisztán játssza. A hangerő szabályzót 30-ig skálázták a finnek, maximális hangerőn le a kalappal előtte. Zenelejátszójában nem lehet point’n’tap módjára beletekerni, hanem az előre gombbal lehet gyors ugrásokat végezni, ha sokáig tartjuk lenyomva.

Fényképei 5 megapixelesek, de csak abban az esetben, ha 4:3-as képarányban fotózunk. A 16:9 esetében a megapixelszám lecsúszik 4-re. Én ennél a készüléknél azt mondom, hogy ne használjuk a fényképezőjét, csak végszükség esetén, ugyanis szinte minden kép bemozdul valamiért, sötétben pedig felhúzza a színeket a valótlan tartományba és még jó pöttyös is lesz a kép. A legjobb benne a makró, ugyanis az kiváló lett. A fotoapparat nálam 3 pontot ér. Inkább vegyünk igazi fényképezőgépet.

Videóra viszont kiváló. A 720p nagyon szép, számítógépen visszajátszva is folyamatos a lejátszás, nincsenek tömörítési hibák (kockák) és a rossz minőség egyéb jeleit sem vélem felfedezni a kamerájával rögzített filmeknél. A tárgyak nem hajolnak el mozgáskor, jár a csillagos ötös ezért is.

Summáznám

Jól sikerült darab, mégsem sírok utána. A Windows Phone még mindig látványos, a telefon is szép (bevallom, nem az én formavilágom) és gyors, de az anyaghasználat gyenge, a műanyag sokat levon az értékéből. Nem csoda, ha 40 ezerrel olcsóbb, mint a Lumia 800, így 75 ezer forintért szerezhetjük be kártyafüggetlenül. A fotói nem a legszebbek, a videói viszont meggyőző minőségűek. Hangban nagyon királyul bömböl, kijelzője nagyon szép, mégis inkább a Titanra szavaznék vagy a Lumia 800-ra, bár azzal is nagyokat lehetett eddig szívni az akkumulátor problémája miatt. Aki ezt a telefont választja, az nem jár rosszul, igaz, túl jól se. Amolyan igazi középút a Lumiák jövőbeni világában.