Kifulladt az Intel

Az elektronikai ipar Szent Grálja a Moore-törvény, ami már évtizedek óta folyamatosan biztosítja a chipek tranzisztorszám-növekedésre alapozó teljesítményfokozását. Ez a folyamat azonban csak annak köszönhetően mehet végbe, hogy az elektronikus áramkörök egyes elemei folyamatosan zsugorodnak. Legjobb mérőfoka ennek a zsugorodásnak az alkalmazott csíkszélesség, ami megmutatja az adott processzor vezetősávjának szélességét.

A 2000-es évek elejének rövid időszakától eltekintve az Intel mindig is technológiai vezető cég volt processzorfronton, hatalmas tudásbázist és anyagi hátteret állítva a fejlesztés és gyártás szolgálatába. Azonban elérkezett az a pillanat, amikor már egy ilyen gigász sem képes önerőből átállni a még újabb gyártástechnológiára. Nemrég jelentette be az amerikai vállalat, hogy a japánokkal és a dél-koreaiakkal összeállva hozzák létre a 10 nanométeres gyártókörnyezetet: az Intel a Toshibával és a Samsunggal együtt teszi le a technológiai alapokat. Hamarosan konzorciumot alapítanak, és további 10-12, az elektronikai iparban érdekelt szereplő segítségével közösen biztosítják az átállás anyagi feltételeit.

Ugyan nem eszik olyan forrón a kását, hiszen a 10 nanométeres gyártási eljárással készített elektronikus áramkörök valamikor 2016-ban jelennek majd meg a piacon, de muszáj már most cselekedni, mivel az új gyártósorok létesítése nem megy egyik napról a másikra. Az Intel mikroprocesszorok, a két távol-keleti vállalat pedig NAND flashmemória gyártására fogja használni a technológiát. Igaz, az amerikai cég is érdekelt a memóriabizniszben, így szinte biztosra vehető, hogy az Intelnél nem csak CPU-kban fog visszaköszönni az igen alacsony csíkszélesség.

A fenti megállapodás egyébként azzal is jár, hogy a japán és a dél-koreai vállalat otthagyja az IBM „fab klubját”, vagyis kilép a Kék Óriás vezetésével létrehozott félvezetőelektronika-gyártási szerződésből, az Intel kedvéért. Hivatalosan egyelőre egyik cég sem kívánta kommentálni az értesüléseket.