Tovább nőnek a netbookok

Már többször beszámoltunk arról: mind az Intel, mind a Microsoft abban érdekelt, hogy ne nőjenek túlságosan nagyméretűre a netbookok. A kicsi, keveset fogyasztó masinák ugyanis alacsony profitráta mellett értékesíthetők (a benne felhasznált hardverkomponensekkel együtt), ugyanakkor nagyobbá válásukkal közvetlen konkurenciát támaszthatnak az úgynevezett ultraportable vagy más néven thin&light kategória számára. Ez utóbbiban ugyanis jellemzően 10-12 colos LCD-vel szerelt masinák találhatók, amik jelentős haszonkulcs mellett kerülnek eladásra.

A két óriásvállalat azzal akarja rászorítani a méretbeli korlátok betartására a gyártókat, hogy kőkemény licencpolitikát folytat netbookokba/ra szánt termékeik esetében. Redmond például csak akkor adja kedvezményes áron Windows XP operációs rendszerét (illetve a Windows 7 netbookokra optimalizált változatát), ha az alá rakott „vas” LCD-je nem nagyobb 10 colnál. Az Intel ugyanilyen eljárást folytat olcsó Atom processzorai kapcsán.

Mindez azonban hidegen hagyja a gyártókat – legalábbis most nagyon úgy tűnik, hogy még a számtech ipar óriásai se lehetnek visszatartó hatással a távol-keletiekre. A fentiek miatt azonban ez a netbookok árának megugrásával fog együtt járni – az 500-600 dolláros árszegmensbe kerülnek a kategória „extranagy” képviselői. Ezzel pedig megközelítik az ultrathin laptopokba szánt, sokkal nagyobb számítási teljesítményt nyújtó (igaz, ezzel együtt többet is fogyasztó) AMD Turion vagy Intel Pentium processzorok szintjét.

Emellett még egy tényező gyakorol nyomást az árra. Habár az Intel lassan piacra lép a CPU-ba integrált GPU-val (korábbi Atom processzorai mellé alaplapi chipkészletbe integrált grafikus gyorsítót kínál), addig azonban a most születő szegmensben erőteljesebb teljesítményre van szükség. Emiatt a nagyobb netbookoknál megjelenik a diszkrét (azaz különálló, vagyis nem integrált) grafikus vezérlő igénye, ami érthető okokból drágítja a hordozható számítógépeket.