Ágazati árstatisztika kialakítása az IVSZ tagok segítségével

A módosított 1165/98 EU Tanácsi Rendelet előírja, hogy a tagországoknak meghatározott szolgáltatási területeken az üzleti célú értékesítésről árindexet kell számítaniuk, negyedéves gyakorisággal. Az ármegfigyelési rendszer kialakítását és a kísérleti adatfelvétel elkészítését a KSH megbízásából a KOPINT-DATORG kutatócsoportja végzi. A számítástechnikai szolgáltatások jelentik az egyik prioritást. Az ármegfigyelési rendszer kialakítása csak az érintett szakmai és gazdasági szervezetek véleményére, javaslataira alapozva készíthető el. Ennek érdekében a kutatócsoport kapcsolatot szeretne kialakítani a 72-es ágazatba tartozó vállalatok minél nagyobb körével, hogy a folyó év szeptemberétől induló rendszeres és kötelező adatszolgáltatás a vállalatok számára könnyen teljesíthető legyen.

Reprezentánsnak olyan szolgáltatásokat célszerű kiválasztani, amelyek az egyes vállalatok árbevételének nagy részét lefedik. Az eddigi konzultációk során nyilvánvalóvá vált, hogy a számítástechnika területén az ármegfigyelés fő kihívása az egyedi és eseti megbízások, szolgáltatások sokfélesége.

A reprezentánsok meghatározásakor a következő szempontokat érdemes mérlegelni:

• Melyek a vállalat tipikus, meghatározó szolgáltatásai, és ezek közül várhatóan melyek maradnak stabilak az elkövetkező egy-két évben?
• A szolgáltatások ellenértéke megadható-e valamilyen természetes mértékegységre vetítve (pl. bizonyos fajtájú és/vagy minőségű termék darabszáma, időtartam, adatforgalom stb.)?
• Ha nem, akkor a vállalatnak van-e állandó (legalább éves gyakorisággal előforduló) megrendelője azonos típusú és mennyiségű munka elvégzésére?
• Ha nincs, akkor el lehet-e képzelni egy tipikus megrendelést, ún. modell-szolgáltatást, ahol a kiszámlázott szolgáltatást felépítő elemek (részfolyamatok, felhasznált alkatrészek, munkaerő) minőségi és mennyiségi paraméterei azonosak?
• A megrendeléseik sokszínűsége miatt esetleg célszerű több modell-szolgáltatást definiálni, amelyek különböznek egymástól a legfontosabb minőségi paraméterekben (pl. megrendelő vállalat mérete; alkotóelemek száma, egyedisége; gyakori megrendelő vagy egyszeri ügylet stb.) és árképzésükben?
• Megoldható-e a vállalat számára egy vagy néhány modell-szolgáltatás több időszakon keresztüli beárazása?
• Ha a felsoroltak közül egyik módszer sem alkalmazható, akkor kizárólag a munkaerő-ráfordítás alakulásával becsülhetjük a termelői árak változását. A vállalási árak képzésekor milyen módon kalkulálják a munkaerő költségeit: havi bér, óradíj vagy napidíj?
• Megkülönböztetnek-e eltérő díjazású csoportokat az alkalmazottak között, a szakképzettségtől, vagy pl. a szolgáltatás fajtájától függően?
• Exportálnak-e számítástechnikai szolgáltatásokat? Ha igen, exportáraik trendje eltér-e a belföldi értékesítésétől? Tudná-e export-értékesítésüket is tipizálni az előzőek szerint?
• Véleménye szerint a hasonló szolgáltatásokkal foglalkozó versenytársak milyen szempontok alapján képezik az áraikat? (pl. termékek listaára, egyedi szerződések vagy munkadíj alapján?)
• Melyek azok a szolgáltatások, amelyek áraira vonatkozóan az Önökhöz hasonló módon válaszolhatnak a vállalatok?
• Mely szolgáltatások esetében teljesíthető viszonylag egyszerűen a termelői árakra vonatkozó negyedévenkénti adatszolgáltatás?

Az IVSZ kéri a vállalatok gazdasági igazgatóit vagy más kompetens vezetőit: együttműködésükkel segítsék elő, hogy minél jobb minőségű, és így a piaci orientációt segítő ágazati árstatisztika alakuljon ki. Véleményükkel írásban vagy szóban keressék meg a kutatócsoport munkatársait, akik a következő munkamegosztásban térképezik fel a 72 szakágazatba tartozó vállalatokat:

72.1 Hardver szaktanácsadás
72.21, 72.22 Szoftver kiadás, szoftver szaktanácsadás
dr. Berényi Judit berenyi@kopdat.hu, 459-4268

72.3 Adatfeldolgozás
72.4 Adatbázis tevékenység
dr. Somogyi Dorottya somogyid@kopdat.hu, 459-4268

72.5 Irodagép-, számítógép javítás
72.6 Egyéb számítástechnikai tevékenység
Takács Gyula takacsgy@kopdat.hu, 459-4201; (70) 293–6539