Intézményi adatkommunikáció: modemtől a VPN-ig

A Magyar Infokommunikációs Jelentés kutatási eredményei szerint a hazai közszféra 16 ezer darab intézményének egyharmada, hozzávetőlegesen 5200 szervezet tart fenn adatkommunikációs összeköttetést telephelyei között, illetve egyéb belföldi vagy nemzetközi végpontokkal. A kutatásban a BellResearch a beszédcélú, fax- és internetes kapcsolatokat kizárva az adatátvitel során alkalmazott megoldásokat, a kommunikáció irányait, illetve a közelmúlt változásait és trendjeit elemezte.

Több telephelyen
Több, egymástól földrajzilag elkülönülő telephellyel a költségvetési forrásokból gazdálkodó intézmények közel egyharmada, összesen mintegy 4900 szervezet rendelkezik. Ez az arány a központi költségvetési ágban a legmagasabb (meghaladja a 70 százalékot), míg az oktatási és az önkormányzati költségvetési intézmények közül csak minden negyediknél találhatunk egynél több telephelyet, és ezek jellemzően ugyanazon a településen vannak.

A kutatási eredmények szerint telephelyek közötti adatkommunikációs hálózati kapcsolatot az érintett intézmények 16 százaléka tart fenn; az egy esztendővel korábbi penetrációs mutatóhoz viszonyítva nincs elmozdulás – mutatnak rá a BellResearch elemzői. A mutató értéke a központi forrásokból gazdálkodó körben magas (69 százalékos), ezen belül az általános központi közigazgatás ellátottsága megközelítőleg teljes, 96 százalékos.

Belföldi végpontok
A saját telephelyek között kialakított adatkommunikációnál jóval elterjedtebbnek számítanak az egyéb belföldi végpontokkal létesített kapcsolatok. A hazai intézmények közel egyharmadánál, 5000 szervezetnél találunk ilyen összeköttetést, amely főként egyéb (társ-, illetve alá- vagy fölérendelt) intézményekkel, valamint pénzintézetekkel biztosít összeköttetést.

Modemtől a VPN-ig
A technológiák között a kapcsolt vonali, modemes megoldás a korábbi évek számaihoz hasonlóan továbbra is a legelterjedtebb: az adatkapcsolattal rendelkező intézmények több mint felénél találunk ilyet. A második helyen a DSL áll, amelyet már a szervezetek negyede-ötöde használ, különösen az önkormányzati főágban gyakori. A bérelt vonalak alkalmazása ezzel párhuzamosan lassan visszaszorulóban van, összességében csak a szervezetek 17 százaléka alkalmazza. Ez alól a központi költségvetés alá tartozó kör jelent kivételt: itt százból 73 intézménynél találunk bérelt vonalat, és az intézmények 14 százaléka VPN-t is üzemeltet.