Új számítógépes modell a madárinfluenza terjedéséről

Egy újabb madárinfluenza-modell látott napvilágot a PloS Medicine folyóirat februári számában. Az új modell a korábbiaktól eltérő képet fest, és újabb vitákat eredményezett az influenza terjedési útvonalainak modellezhetőségét illetően – adta hírül a The Scientist nyomán az InfoPark Rt. innovációs hírlevele.

Szakértők szerint a madárinfluenza-modellek legfőbb korlátját az jelenti, hogy nem ismeretes, milyen lesz az az altípus, amely világjárványt okozhat. Ameddig meg nem jelenik egy vagy több ilyen altípus, nem fogunk adatokkal rendelkezni a terjedés mechanizmusairól és a járvány során fellépő társadalmi és környezeti tényezőkről – idézi a tudományos lap a University of Pittsburgh Medical Centeren (UPMC) működő Center for Biosecurity tanácsadóját.

Az eddigi 170 emberből, akit megfertőzött a H5N1 vírus, közel százan meghaltak, a legtöbben közülük Ázsiában. Tavaly augusztusban a Science és a Nature folyóiratokban jelent meg két modell elemzése, melyek a H5N1 okozta járvány kitörését szimulálták Délkelet-Ázsia vidéki területein. A vizsgálat olyan feltartóztatási stratégiák hatékonyságát értékelte, mint az antivirális szerek célzott tömeges használata a megelőzés céljából. A térbeli modellek a vírus terjedését a populáció mozgása alapján szimulálták, különös tekintettel az olyan gócokra, mint az iskolák és a munkahelyek.

A Nature tanulmánya szerint a földrajzilag és társadalmilag célzott gyógyszeres megelőzés és a társadalmi elkülönítés együttes alkalmazása állíthatja meg egy világjárvány kialakítását, de csak abban az esetben, ha az új vírus kevésbé lesz terjedőképes, mint az 1918-as influenza. A Science modellje azt veszi alapul, hogy a járvány kitörése felismerhető lesz az első 7-21 nap során, a Nature-é pedig azt, hogy sikerül izolálni az első 20 esetet. A siker azon múlna, hogy a közegészségügy milyen gyorsan képes diagnosztizálni és ellátni a megbetegedetteket, amihez 100.000 és hárommillió adag antivirális szerre lehet szükség.

Míg ezek a modellek azt feltételezik, hogy egy pandemikus altípus egyetlen fertőzött egyénben fog kifejlődni, a PloS Medicine-ben publikált tanulmány szerzői amellett érvelnek, hogy egyszerre több világjárványt okozó altípus megjelenése valószínűbb, és azt jósolják, hogy a feltartóztatás egyre nehezebb lesz minden újabb vírusvariáns felbukkanásával. A szerzők azt állítják, hogy a feltartóztatási stratégiákkal legfeljebb időt lehet nyerni egy elkerülhetetlen világjárvánnyal szemben. Szerintük ezért a hatóságoknak a hangsúlyt a feltartóztatásról a beteg szárnyasok leválogatására és a vakcinafejlesztésre kell áttenniük.

Más szakértők szerint több vírusaltípus egyidejű megjelenésére kevesebb esély van annál, amennyire ez a modell sugallja. Egyesek azt hangsúlyozzák, hogy a feltartóztatás működött a SARS járvány kitörése esetében, ezért valószínűsíthető, hogy ugyanez az eljárás működhet a H5N1 kapcsán is. Ugyanakkor a PloS Medicine-tanulmány készítői arra mutatnak rá, hogy a SARS nem szolgálhat analógiaként a H5N1 vírushoz. Az utóbbi például sokkal gyorsabban terjed, valamint a szimptómái később jelentkeznek, ezért nehezebb időben kiszűrni a fertőzötteket. Habár az nem ismeretes pontosan, hogy pre-szimptomatikus periódusban az egyének mennyire fertőzők, mint ahogy a vírus átadása természetének megismeréséhez is további kutatások szükségesek.

A kutatás egyik szerzője kiemelte, hogy a hasonló számítógépes modellek célja a kormányok és egészségügyi intézmények stratégiáinak tesztelése, azonban a politikai döntéshozók nem alkalmazzák őket megfelelő mértékben a világjárványra való előkészületek során. Eddig egyes világrészekre koncentráló ilyen szimulációk születtek, de kutatók egy globális modellen is dolgoznak.