Végső megoldás: új liberalizációs modell készül a távközlésben

Az alternatív távközlési szolgáltatók szerint a Matáv által kért összekapcsolási díj – amelyet a Matáv saját infrastruktúrájának használatáért kér – aránytalan terhekkel jár, amely miatt szinte lehetetlen versenyképes árakkal megjelenni az előfizetői piacon.

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók ugyanis az elfogadott összekapcsolási percdíjakat az Európai Unióban (EU) a hatóságok által elfogadott és a gyakorlatban alkalmazott összekapcsolási díjak, valamint a független tanácsadók által javasolt hazai költségalapú összekapcsolási díjaknak is a többszöröseinek tartják – amelyek így nem felelnek meg a jogszabályban megkövetelt költségalapú számításnak sem.

A Hírközlési Döntőbizottság (HDB) a tiltakozások ellenére mégis elfogadta a Matáv által benyújtott referencia összekapcsolási ajánlatot, melynek következtében a közelmúltban aláírt átmeneti szerződések módosítása, illetve a régebbi szerződések teljes kiváltása mellett a MARIO képezi az alapját az új – vagy a korábbinál nagyobb piaci szerepet vállaló – szolgáltatókkal megkötendő összekapcsolási szerződéseknek is.

Ám az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) az összekapcsolási referenciaajánlat (MARIO) elfogadása miatt bírósághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult jogorvoslatért. A Hírközlési Felügyelet (HíF) így nem tudott más megoldást találni, mint külső, a vitás felekhez, vagyis a telefontársaságoktól független tanácsadó cégek szakértelmét igénybe venni: ők vajon hogyan oldanák meg a problémát. A HíF a Deloitte and Touche-t, a PricewaterhouseCooperst, a Boston Consultingot és a Clarity Consulting Kft.-t hívta meg a pályázatra.

A Magyar Hírlap információi szerint így 2003. január 1-jétől úgynevezett LRIC módszerrel kell meghatározni a vitatott összekapcsolási díjakat. Ennek értelmében azt kell megbecsülni, milyen költségei lesznek a jövőben a domináns szolgáltatónak, s ehhez képest milyen forgalmat lehet prognosztizálni. Emellett azt is modellezni kell, hogy évekkel később hány percet fognak telefonálni az emberek. A prognózisok szerint a maihoz képest csökkenni fog a telefonvonalak száma, összességében emelkedik a vonalhálózat kihasználtsága, ám elsősorban az Internet révén, míg telefonon beszélgetni kevesebbet beszélgetnek majd az emberek.

Egy másik megoldási mód szerint alulról kell a modellezést végrehajtani: meg kell vizsgálni, hogy adott forgalomhoz képest mennyi alkalmazottat kell foglalkoztatni, milyen egyéb költségek jöhetnek még számításba a becsült kihasználtsághoz viszonyítva.

Bármelyik megoldást is alkalmazzák jövő januárban, három-négy év szükséges ahhoz, hogy a kiválasztott modell alapján mindenki elfogadja a helyzetet.