Az izzadságunk sok mindent elárul

– A GE sugárhajtómű-kutatásokból átemelt know-how és a nanotechnológia segítségével ragtapasz-szerű, vezeték nélküli szenzorok kifejlesztésén kísérleteznek.

– A szenzor a hétköznapi életben is jól használható: előre jelezné a szellemi is fizikai kimerülés jeleit, amely nagyban segíthetné például a forgalomirányítók, tűzoltók, pilóták és sok más hivatásos munkáját is.

– Az apró szenzorok előtt az egészségügyben is fényes jövő áll: a GE kutatói szerint egy nap elektrolitok, metabolitok és egyéb, betegséggel kapcsolatos molekuláris markerek elemzésére is használhatók lesznek.

Az izzadtság ugyan szagos hírnök, ám szervezetünk közérzetével kapcsolatos, hasznos információk valóságos aranybányája. Különféle laboratóriumokban számos kutató e pillanatban is mélyen elmerül az izzadtság rejtett titkaiba, mindezt a GE sugárhajtómű-kutatásokból átemelt know-how és nanotechnológia segítségével.

A GE kutatói olyan rugalmas, ragtapaszszerű, vezeték nélküli szenzorok kifejlesztésén kísérleteznek, amelyek vannak annyira érzékenyek, hogy képesek kiszűrni egy-egy izzadtságcseppben található biomolekulát „Olyan apró, vezeték nélküli szenzorok kifejlesztésén dolgozunk, amely a stressz- és energiaszintünket befolyásoló, verejtékben előforduló biológiai markereket mérik” – meséli Scott Miller, a GE Global Research Center határfelületi és nanoszerkezetek laboratóriumának vezetője. „Mindez ugyan vérvizsgálattal is elvégezhető, mi azonban szeretnénk a stressz és kimerültség korai jeleit non-invazív módon, az izzadságból kimutatni. És minél korábban vagyunk képesek rá, annál hamarabb tudjuk kezelni.”

A GE kutatói a sugárhajtómű-kutatásokból átemelt know-how és a nanotechnológia segítségével ragtapaszszerű, vezeték nélküli szenzorok kifejlesztésén kísérleteznek, amelyek az egészségügytől a légierőig számos szakterületen alkalmazhatók majd (Forrás: GEreports.com)

A szervezetben kétféle verejtékmirigy található: ekkrin és apokrin. Az utóbbi található például a hónaljban és lágyékon, amely stresszes szituáció hatására aktiválódik és sűrűbb, olajszerű izzadságot termel. A testszagot ez itt tenyésző baktérium okozza. A nanotechnológia az atomok és molekulák szintjén képes az anyag manipulálására. „Ez magyarázza receptoraink rendkívüli érzékenységét” – teszi hozzá Azar Alizadeh, a GE anyagkutatója, egyben Miller kollégája.

A szenzorokban lévő receptorok magukhoz vonzzák a biomarkereket és elektromos jellé alakítják azokat.  Ezek jelek a vezeték nélküli hálózaton keresztül tárolás és elemzés céljából bekerülnek egy adatbázisba. „A szenzorokban olyan aprócska ún. ösvényeket és szelepeket hoztunk létre, amely irányítja az izzadság útját, így törekszünk a lehető legpontosabb mérésre” – árulta el blogjában Alizadeh.

Az amerikai légierő már jelezte érdeklődését a projekt iránt: ők a pilótáikat kívánják a módszer segítségével ellenőrizni, hogy ezáltal javíthassanak teljesítményükön. Ugyanakkor a hétköznapi életben is használható lenne a technológia. „A szellemi és testi kimerülés gyakori velejárója a forgalomirányítók, tűzoltók és sok más hivatásos munkájának” – mondja Miller.

Az apró szenzorok előtt az egészségügyben is fényes jövő áll. „Egy nap elektrolitok, metabolitok és egyéb, betegséggel kapcsolatos molekuláris markerek elemzésére is használhatjuk”.