Az internetpiac középmezőnyében Magyarország

Az elmúlt négy évben jelentős technológiai átrendeződés zajlott le az internetpiacon: míg 2003 elején az előfizetések közel háromnegyede keskenysávú volt, ezt 2008-ra gyakorlatilag felváltotta a szélessávú elérés. A keskenysáv aránya mára két százalék alá csökkent. Az elmúlt időszakban a szolgáltatások fejlesztésének köszönhetően a szélessávú kategórián belül megnőtt az átlagos sávszélesség. Míg 2003-ban ez nagyrészt 384-512kbps letöltési sebességet jelentett, 2008-ban az előfizetők többsége már 1Mbps feletti letöltési sebességű kapcsolattal rendelkezik. 2008 második negyedévében 415 internetszolgáltató volt regisztrálva a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, a piac kilencven százalékát azonban 29 internetszolgáltató előfizetői adják.

A szélessávú penetráció 2008-ra Magyarországon 15,7 százalékos értéket ért el, ami az uniós átlag 72 százaléka. Ezzel Magyarország az újonnan csatlakozott országok középmezőnyében található. Magyarországon 2007 közepén a települések 87 százalékán volt elérhető valamilyen szélessávú szolgáltatás: DSL-szolgáltatás a települések 80 százalékán, kábel alapú a települések 32 százalékán, derül ki az NHH tanulmányából. Mivel a lefedetlen települések jellemzően a legkisebbek közé tartoznak, a lakosság lefedettsége ezeknél az arányoknál nagyobb: a kábelmodemes internet-szolgáltatást például 2006. december 31-én a háztartások 60 százaléka vehette igénybe, a mobil-szélessáv 2007 közepén pedig a lakosság 48 százaléka számára volt elérhető.

A szélessávú piac két vezető technológiája egész Európában az ADSL és a kábelmodemes internet. Így van ez Magyarországon is, azzal a különbséggel, hogy a magyar piacon a kábeles infrastruktúra az európainál jóval nagyobb szerepet játszik. A kábelmodemes internet magyarországi szélessávú piacon betöltött szerepének jelentőségét illusztrálja a kábelmodemes és az ADSL-előfizetők arányának összehasonlítása a 25 EU-tagállamban. E mutató tekintetében Magyarország messze kiemelkedik: a kábel/ADSL-arány több mint 80 százalék. A magyar mutató messze felülmúlja még a tradicionálisan magas kábelpenetrációval rendelkező országok (Belgium, Hollandia, Ausztria) mutatóit is.

A kábelmodemes hozzáférés mellett 2007-től a mobilinternet-előfizetők száma is jelentős növekedésnek indult, s ennek folytán a mobil egy további versenyző szélessávú adatátviteli technológiaként jelent meg a piacon. Az NHH lakossági felmérése alapján 2008 februárjában a háztartások hat százalékának volt mobilinternet-előfizetése. Ezek fele keskenysávon, fele pedig szélessávon csatlakozott az internetre. A helyhez kötött vezeték nélküli (WiFi) hozzáférés aránya a háztartások között szintén hat százalékot tett ki. A szélessávú szolgáltatások árai az utóbbi négy évben drasztikus árcsökkenést mutatnak. Míg 2003-ban a legolcsóbb szélessávú csomag ára a vezető szolgáltatóknál 8-10 ezer forint volt, ennek ára 2007-re már 5 ezer forintra csökkent, ráadásul a 2007-es árért a 2003-as sávszélesség három-, négyszeresét vehették igénybe a felhasználók.