A jómódú gyerekek többet interneteznek

Az iskoláskorúak egyik fő jellemzője, hogy ebben (8-14 éves) a korosztályban zajlik le az az átmenet, amely során a felnőttek által hozott döntéseket először kiegészíti, majd fokozatosan felváltja az autonóm döntéshozatal az élet legkülönbözőbb területein.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években programok egész sora indult – akár az EU keretében is – annak érdekében, hogy ezek segítségével a gyerekeket felkészítsék az eligazodásra az élet különböző területein. (Például a gyerekek aktív és felelős, európai állampolgárokká válását elősegítő uniós programok, vagy az itthon is követőkre talált MediaSmart, a tudatos ‘reklámfogyasztóvá’ válást segítő program, vagy akár a European Safer Internet (itthon ‘Barátságos Internet’ néven elindult) programok.

A KID.COMM elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy hazai viszonylatban hiánypótló jelleggel tárja fel az iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait, valamint attitűdjeit. A Szonda Ipsos által végzett kutatásból kiderülnek a fiatalok internethasználatának jellemzői is.

A 8-14 éves korosztályra igen intenzív internethasználat jellemző, hiszen majdnem egyharmaduk szinte minden nap foglalkozik vele, legalább hetente pedig a kétharmaduk. A 12-14 éves korosztály természetesen sokkal intenzívebb internetező, 42 százalékuk tekinthető napi használónak.#img2#

Az internetezésből teljes mértékben kizárt gyerekek aránya a 8-11 éves korosztályban 22 százalék, míg a 12-14 éves korosztályban mindössze 6 százalék. A településtípus és a vagyoni háttér is szignifikáns mértékben befolyásolja az internethasználat elterjedtségét; a jómódú, a budapesti és a megyeszékhelyeken lakó gyerekek az átlagnál gyakrabban használják az internetet.

Az internet-hozzáférési lehetőségek alapján azt láthatjuk, hogy a fiatalok majdnem kétharmada otthoni, több mint a fele pedig iskolai hozzáféréssel is bír. A hozzáférési lehetőségek településtípus és vagyoni helyzet szerinti eltérései az internethasználat gyakoriságára vonatkozó tendenciákkal azonosak.

A célcsoport többsége az internetet böngészésre, információk keresésére és játékra használja, de emellett népszerűek a közösségi oldalak, az online zenehallgatást és filmnézést biztosító weboldalak is. A fiatalok majdnem fele kommunikációs céllal is alkalmazza a netet, ami főként email-ezést és üzenetküldést (MSN) jelent. Az online játékok használata és azok letöltése a fiúk körében jóval népszerűbb, míg a lányok nagyobb arányban használják kommunikációs céllal a netet. Az életkori eltéréseket tekintve pedig a 12-14 évesek minden lehetőséget gyakrabban vesznek igénybe, mint a kisebbek, akik körében főként a játék-oldalak népszerűek.