Még mindig megnyitjuk a spamet…

A digitális írástudatlanságot már az olyan országokban is, mint India vagy Kína, nagy erőkkel számolják fel. Ennek köszönhetően egyre több internetező csatlakozik a Világhálóhoz, és tudásuk a rajta elérhető lehetőségekről hatványozottan több, mint az egy évtizeddel ezelőtt internetezni kezdőké, az első pár lépésük során. Ugyanakkor a felhasználói tudatosság az elektronikus levélszemetet illetően nem sokat javult.

Az Ipsos Public Affairs Messaging Anti-Abuse Working Group (MAAWG) által készített felmérés arra világít rá, hogy internetezők tízmilliói továbbra is reagálnak a spamre. Ez nem csak a nem kívánt elektronikus reklám kiirthatatlansága miatt okoz problémát, hanem számos digitális fenyegetés táptalajának is tekinthető, annak minden negatív következményével együtt. Az óvatlanul kattintgatók hamarosan botnetbe szervezve találhatják PC-jüket – már ha egyáltalán észreveszik, hogy zombiként működik számítógépük.

A problémát mi okozzuk, de másra hárítjuk
Megnyitotta a spamet (50 százalék), rákattintott egy benne levő linkre (11 százalék), megnyitott egy spam csatolmányt (8 százalék), válaszolt az üzenetre (4 százalék) vagy továbbította (4 százalék) – csupa-csupa olyan tevékenység, ami után a postaládánkba ömlő levélszemét lesz a legkisebb gondunk. A vírusokkal, trójai programokkal tűzdelt masinák belassulnak, a malware-ek ellopják adatainkat és arra kényszerítik PC-inket, hogy részt vegyenek illegális tevékenységekben. Még azok is ezt kockáztatják, akik szándékosan, a spam ellen való fellépés érdekében, leiratkozási vagy panaszküldési céllal kattintanak. A válaszadók 15 százaléka viszont egyenesen úgy nyilatkozott, hogy többet szeretett volna megtudni a számára felkínált termékekről, szolgáltatásokról.

Furcsa megállapításra jutott a felmérés, amikor a felhasználói szokásokat életkor, nem és hozzáállás szerint vizsgálta. A férfiak és a 35 évesnél fiatalabb e-mailezők tapasztaltabbnak vallották magukat az elektronikus levelezéssel kapcsolatos biztonsági kérdésekben. Ennek ellenére – vagy talán pont ezért, a túlzott önbizalom miatt – ez a felhasználói tábor nagyobb mértékben teszi ki magát kockázatnak, nagyobb valószínűséggel kattint egy spam linkjére (50 százalék a 38 százalékkal szemben) vagy továbbít egy nem kívánt elektronikus levelet (13 százalék a 10 százalékkal szemben), mint a csoportba nem tartozó internetezők.

Arról, mennyire hajlamosak vagyunk a felettünk álló „erőkre” hárítani a felelősséget, sokat elárul, hogy a felhasználók többnyire nem magukat tartották a vírusok és egyéb malware-ek megállításáért leginkább felelősnek. Ezt a feladatot a megkérdezettek többsége Internet- vagy e-mailszolgáltatója nyakába varrta. Ezzel összefüggésben a válaszadók nagy része – habár tisztában van a digitális vírusok létével, veszélyével – úgy vélte, hogy saját számítógépe nem fertőzött.