A válság, a fejlődés és az evolúció

Abban a dinosauriák minden képviselője egyetértett, hogy a válság rengeteg áldozatot fog követelni, s nemcsak tőlük, hanem a táplálékláncon lejjebb lévő lényeknél is. A fajtársi szolidaritás – és némileg önző szempontok – alapján a húsevők mentő csomagot kínáltak a növényevő dinosauriáknak. Bár a helyzet egyre rosszabbá vált – évekig sötétségbe borult a föld, az átlaghőmérséklet több fokkal csökkent -, hosszan s egyre hevesebben vitatkoztak a tennivalókról. A növényevők garanciákat, a növényi juttatások szinten tartását követelték, a hegynyi méretű ragadozók az öngondoskodásról papoltak. A csúcs végére ugyan erősen megfogyatkoztak a növényevők, a “húsosok” viszont egyre magabiztosabbak lettek: nem is olyan rossz ez a válság, hiszen ha a legéletrevalóbbak maradnak életben, az segíti a fejlődést – gondolták.- Ki hitte volna, a csóri kis emlősök… – gondolta az utolsó dínó, amikor végleg elhagyta az ereje.