Szélessávú internetet minden európainak!

A bizottság jelentése szerint 2003-tól 2007-ig az EU-ban megháromszorozódott a szélessávú internetet használó háztartások száma, 36 százalékra, ugyanakkor az unió lakosságának 7 százaléka (a vidéki területek 30 százaléka) most sem rendelkezik internetkapcsolattal. Jelentős szakadék tátong az egyes tagállamok között: míg Dániában, Luxemburgban és Belgiumban a lefedettség 100 százalékos, a Romániában élők több mint 60 százalékának (a vidéken élők 75 százalékának) nincs lehetősége szélessávú kapcsolatra. Még az erős gazdasággal rendelkező országokban is, mint Olaszország és Németország, a vidék lakosságának 18, illetve 12 százaléka kireked a szélessávú szolgáltatásokból. Mivel az internet a mindennapok egyre fontosabb részévé válik, a rádiófrekvencia-gazdálkodás és a mobil műholdas szolgáltatások területén zajló szakpolitikai döntéshozatalnak ki kell egészülnie az egyetemes hírközlési szolgáltatásról szóló széles körű vitával. Az egyetemes szolgáltatás olyan biztonsági hálózat, amely többek között a telefonos kapcsolat és az alapszintű internet-hozzáférés minimális szintjét hivatott biztosítani, amennyiben ezeket az alapvető szükségleteket a piac nem képes kielégíteni – így az Európai Bizottság magyarországi képviselete által kiadott közlemény.

Az úgynevezett BPI (szélessávú teljesítmény mutató) alapján, amely több tényezőt vesz figyelembe (például az átviteli sebességet, területi lefedettséget, hozzáférhetőséget, költségeket stb.), az unió legjobbjai a szélessávban Svédország és Hollandia, őket követi Dánia, Nagy-Britannia és Franciaország, míg a listát Lengyelország, Románia, Ciprus és Bulgária zárja.

A nagy sebességű internet az információs társadalomban való részvétel kulcsa és egyben a gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétele. Emiatt tűzte ki a bizottság azt a célt, hogy 2010-ig minden európai polgár számára elérhető váljék a szélessávú internet – mondta Viviane Reding, az EU hírközlésért felelős biztosa. – Az elmúlt négy évben jelentős eredmények születtek, és jó úton halad a műholdas szélessávú szolgáltatások és más új eszközök kialakítása is. Jó hír az is, hogy a szélessáv használatának elterjedtsége az e tekintetben legjobban teljesítő nyolc uniós tagállamban messze meghaladja az Egyesült Államokban mért szintet. A szolgáltatás elterjedéséhez azonban a hozzáférés biztosítására van szükség, ami Európa nem minden részén valósul meg. Egyesítenünk kell erőinket annak érdekében, hogy hamarosan valamennyi polgár csatlakozhasson a világhálóra.”Az EU eddig az alábbi eszközökkel ösztönözte a szélessávú internetelérés fejlesztését:A versenyt és a beruházást ösztönző távközlési szabályok. 2007-ben Európában naponta 52 000 új vonal létesítésére került sor, így 2008 januárjában csaknem 100 millió szélessávú kapcsolatot regisztráltak, ami 20 százalékos növekedést jelent.

Idén nyáron létrejött egy, a műholdas mobil szolgáltatások ösztönzésére szolgáló rendszer is, amely szolgáltatások révén műholdas közvetítéssel szélessávú adatközvetítés valósulhat meg az EU-n belül. Az Európai Parlament és a Tanács jóvoltából az ilyen szolgáltatások egyablakos ügyintézéssel engedélyezhetők: 27 különálló eljárás helyett a műholdas mobilszolgáltatóknak elég egyetlen kérelmet benyújtaniuk a bizottságoz.2007 novemberében a bizottság a rádiófrekvencia-gazdálkodás reformjára irányuló javaslatokat tett azzal a céllal, hogy az új vezeték nélküli szolgáltatások számára források szabaduljanak fel, s e javaslatokat az Európai Parlament szeptember 24-én többségükben elfogadta. Ha a frekvenciagazdálkodás ezen új rendszere a Tanács támogatását is elnyeri, akkor az analógról a digitális televíziózásra való áttérés eredményeképpen felszabaduló sávszélesség nemcsak új tévécsatornák, hanem új vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások üzemeltetését is lehetővé teszi majd.