Még működő lyukszalag

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Országos Műszaki Múzeum, valamint a TIT Planetárium „Mérföldkövek a számítástechnikában” című, ingyenesen látogatható kiállításán a KFKI Csoport bemutatja az első magyar számítógépek még működőképes prototípusait.

A Tárolt Programú Analizátor integrált áramkörös verziója, a TPAi az amerikai DEC cég PDP 8-i gépének magyar „változata”. A TPAi az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tulajdona. A gép az ugyancsak KFKI gyártású CAMAC online periféria rendszerrel az MTA Csillagászati Kutatóintézet mérőrendszerét vezérelte 1974-től a nyolcvanas évek végéig – mondta el az egyik, szekrénnyel összekötött írógépre emlékeztető berendezésről Jaskó István, a KFKI Csoport kommunikációs igazgatója.

1990-ben lezárult a magyar számítástechnika első 40 éve. A hazai informatika e korszakának egyik nagy jelentőségű eseménye kétségtelenül a Központi Fizikai Kutató Intézet TPA gépének fejlesztése volt.

A TPA korszak a hatvanas évek második felétől kezdődően bő húsz évet fog át. Ebben az időszakban a fejlődés óriási volt. A legegyszerűbb fordítóprogram például eleinte úgy működött, hogy a programot tartalmazó lyukszalagot legalább kétszer kellett beolvasni, mivel az első beolvasáskor gyűjtötte össze a fordítóprogram az azonosítókat, és a másodikban készítette el a betölthető és végrehajtható programot tartalmazó lyukszalagot. Az első TPA gép operatív memóriája maximálisan 32 K szó volt, háttértár pedig nem létezett. A TPA korszak vége már a PC-k és hálózatok, a kényelmes informatikai rendszerek időszaka, amikorra természetessé vált az olcsó, több megabyte méretű operatív tár használata.