Connect with us

Hirdetés

technokrata

Az energiahatékonyság növeli az ingatlan árát

E-gazdaság

Az energiahatékonyság növeli az ingatlan árát

Az energiahatékonyság növeli az ingatlan árát

Egyelőre nem látni pontosan, hogy a korábbinál szigorúbb feltételekkel beszerezhető energetikai tanúsítvány mekkora hatással lesz a későbbiekben az ingatlan értékekre és értékesíthetőségére, de az már most kiderült: a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérése, az Energetikai Iránytű kapcsán.

Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni új vagy már használt épületek értékesítésekor, illetve az ingatlanok bérbe adásakor. A környezetvédelmi cél mellett az is fontos, hogy a vevők vagy bérlők reális képet kapjanak a rezsiköltség várható alakulásáról. A közelmúltban jelentősen megváltoztak és jellemzően szigorodtak a jogszabályok, míg néhány szempont esetében enyhébbek lettek. Az OCS nemrégiben kiadott felmérése, az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján összegezte a lakásállomány energiahatékonyságát.

„Az év második felében a bővülő ingatlanforgalom miatt a korábbi félév adatbázisához képest nagyjából tizenöt százalékkal több adatot elemezhettünk”

– jelezte Tóth Csaba, az OCS üzletágigazgatója, hogy a legújabb felmérés minden eddiginél pontosabb képet ad a lakásállomány energiahatékonyságáról. A szakember elmondta, a szabadon álló családi házak hőveszteségi mutatója kedvezőtlenebb a társasházi lakásokénál, mivel több lehűlő felületük van. Ugyanakkor az épület formája mellett igen nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának: az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak.

„A legkedvezőtlenebb hőtechnikai adottságú ingatlanok jellemzően a II. világháborút követő évtizedekben épültek, ugyanis a háborút követő újjáépítés és a tömeges lakásépítés évtizedeiben nem volt szempont az energiahatékonyság”

– árnyalta a képet Tóth Csaba, aki leszögezte: az energiahatékonyság mára beépült az ingatlan árába. Az OC közreműködésével értékesített ingatlanok esetében ugyanis kiderült, hogy a korszerűbb, energiahatékonyabb épületek magasabb áron keltek el. „Minél fiatalabb egy épület, annál korszerűbb szerkezetekkel és energiahatékonyabb megoldásokkal találkoztunk, ami nemcsak a kedvező üzemeltetést teszi lehetővé, de a lakóingatlan piaci értékét is befolyásolja. Ugyanakkor hőszigeteléssel és gépészeti felújítással a korábban épült lakóházak is takarékos otthonokká alakíthatóak, s a korszerűsítés után az idős ingatlanok energiahatékonysága akár az új építésűekét is elérheti.”

– fűzte hozzá a szakember.

A hőveszteséget a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, annál nagyobbak a lehűlő felületei. A fajlagos hőveszteségi átlagot tekintve a társasházi lakások, illetve az iker- és sorházak bizonyultak a leghatékonyabbnak. A társasházi lakások előző félévi átlagértéke 0,48 W/m3K volt, ami 2022-höz képest 22 százalékkal kedvezőbb fajlagos hőveszteség érték. 2023 II. féléve során értékesített lakások esetében az átlag érték 0,44 W/m3K volt. Ugyanakkor erőteljes a különbség rajzolódott ki az ország régiói között: a legmagasabb, legkedvezőtlenebb átlagérték Észak-Alföld és Dél-Alföld régióban mutatkozott, a legkedvezőbb mutatókkal a Dél-Dunántúl régióban értékesített ingatlanok bírtak.

Az OCS PEI index a valós CO2 kibocsátásra fókuszáló mutató. Az index értéke Budán volt a legalacsonyabb 88,7 százalékkal, ami némileg magasabb az előző félévben mért 72,2 százaléknál, és ez a romlás mutatkozott meg a főváros pesti peremkerületeiben, valamint a megyei jogú városokban is, ahol az index értéke 90 százalék fölé kúszott. Pest megyében és a főváros belső kerületeiben 100 százalék feletti volt az index, míg a kisvárosokban volt a legrosszabb 117,6 százalékkal.

Az OCS PEI index értéke régiós összehasonlításban érdekes meglepetést hozott: Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőbb az index értéke (78,9 százalék), és a két legmagasabb értéket mutató alföldi régióban javulást mutatott ki a felmérés az előző félévhez képest. Ugyanakkor Közép-Magyarországon jelentősen romlott az index értéke (96,7 százalékról 102,7 százalékra), ami azt mutatja: ebben a régióban az értékesítés a gyengébb energiahatékonyságú, olcsóbb ingatlanok felé mozdult.

Mit mutat az index?

A lakásállomány energiahatékonyságának OCS PEI (Property Environmental Impact) indexe azt az értéket mutatja meg, hogy az adott ingatlan fűtési- és használati melegvízrendszerének fajlagos, azaz 1 m2 alapterületre vetített korrigált éves széndioxid kibocsátása milyen arányban van a korrigált széndioxid kibocsátási országos átlagértékhez képest.


További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

További E-gazdaság

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Hirdetés

Kütyük

LG

Smart home

Így képzelik el a magyarok az álomotthonukat

2024. március 20. szerda

Office

Foglalj helyet, hogy helyet foglalhass!

2024. március 13. szerda

Smart home

Okoskészülék vagy hagyományos háztartási gép?

2024. február 28. szerda
Hirdetés

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu

Hirdetés