Connect with us
Hirdetés

technokrata

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik?

rendszergazda

E-gazdaság

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik?

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik?

A rendszergazda egy mindenki által ismert foglalkozás. A szakmát, vagyis annak elnevezését mindenki ismeri, de azt, hogy pontosan mi ez, milyen feladatokkal jár a mindennapokban már csak kevesen tudják. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit takar a rendszergazda szolgáltatás, mivel foglalkoznak ezek a szakemberek nap mint nap és miért rendkívül fontos az a munka, amit végeznek.

Kik a rendszergazdák?

A rendszergazdák, angolul sysadminok magas szintű informatikai ismeretekkel rendelkező szakemberek.

Ők biztosítják az informatikai rendszerek stabil, megbízható működését. Tevékenységük elengedhetetlen a cégek számára, hiszen ők adják a munkavégzéshez ma már feltétlenül szükséges informatikai hátteret, de a hétköznapi emberek élete sem lenne olyan, mint a megszokott, ha nem lennének ők.

Miért van, hogy csak kevesen tudják, hogy mivel foglalkoznak?

Miért van, hogy míg más informatikai pályákról rengeteget lehet hallani, az internet tele van a szakemberek munkásságát taglaló írásokról addig a rendszergazdákról szinte alig tudunk valamit?

Ebben a szakmában van egy elterjedt mondás, ami talán némi magyarázatot adhat erre. Ez így hangzik: “akkor dolgoztunk jól, ha nem kell dolgozunk”. Ez azt jelenti, hogy, ha egy rendszergazda mindent kézben tart, akkor látszólag nincs is mivel foglalkoznia, hiszen minden jól, stabilan működik.

Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a stabil, biztonságos informatikai háttér megteremtése állandó feladatokkal jár. De mik is pontosan ezek a feladatok, hogyan telik egy rendszergazda napja, milyen munkákat szükséges elvégeznie?

rendszergazda

Mik egy rendszergazda feladatai?

A rendszergazdák legfontosabb feladata, hogy biztosítsák az informatikai hátteret, azért felelnek, hogy ezen belül minden megbízhatóan működjön. Nézzük milyen teendők tartoznak bele ebbe a folyamatba.

Ezek a szakemberek végzik:

  • a rendszerüzemeltetést;
  • a hibaelhárítást;
  • az erőforrások optimalizációját;
  • a spamek szűrését;
  • a frissítéseket;
  • és a mentésekről is ők gondoskodnak

És a felsoroltak között csupán a legfontosabb feladatok szerepelnek, a listát sokáig lehetne folytatni.

2019-ben a rendszergazdák tevékenységi köre tovább bővült, ekkor lépett ugyanis hatályba  a GDPR rendelet. Ennek értelmében számos adatvédelmi feladatról is szükséges gondoskodni. Ezek a feladatok a legtöbb esetben a rendszergazdákra hárulnak.

Milyen szerepet töltenek be a rendszergazdák a cégek életében?

Fontos szerepük van minden szervezet mindennapjaiban. Ahogy fentebb is olvasható ők adják a biztos alapot a munkavégzéshez. 2021-ben pedig már elképzelhetetlen lenne enélkül dolgozni. Amelyik cégnek nincsenek biztos informatikai alapjai az nem lehet sikeres, stabil, nem tud megbízható szolgáltatást nyújtani, így számottevő profit termelésére sem képes.

A rendszerek biztonságos működtetése mellett a hibaelhárítással is a rendszergazdák foglalkoznak. Ez a komplexebb feladatok mellett minden egy vállalat hétköznapjaiban előforduló dologra is kiterjed.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszergazdákat hívják, ha:

  • meghibásodik egy eszköz;
  • vírusos lesz egy eszköz;
  • egy e-mail fiók nem rendeltetésszerűen működik;
  • valaki elfelejtette a jelszavát

 és így tovább. Ismerős helyzetek ezek, amik minden cégben rendszeresen előfordulnak. Ezeknek a felmerült problémának mindegyikét a rendszergazdáknak kell megoldania.

Egy jó, megbízható szakember azonban nem csak így lehet jelen egy vállalatban. Sokszor előfordul, hogy ha megvan a bizalom a vállalat vezetője részéről a szakember felé, ha régóta jól, stabilan működnek együtt, akkor megkérik a rendszergazdát, hogy a céges infrastruktúra fejlesztésében is aktívan vegyen részt, közösen építsék a cég jövőjét.

Hogyan alakult a rendszergazdák tevékenysége az elmúlt időkben?

Röviden összefoglalva a technika fejlődésével egyenesen arányosan nőtt munkájuk jelentősége is.

Ma már nem csak hagyományos, fizikai, hanem a felhő alapú és a két megoldás között átmenetet képező hibrid rendszerek is vannak. A rendszergazdák mindhárom típus üzemeltetésével foglalkoznak.

A felhő alapú és a hibrid megoldások megjelenésével teljesen új megközelítésbe került az, hogy mit is jelent a rendszerüzemeltetés. A szakembereknek más ismeretek és megközelítések elsajátítására, befogadására volt szükségük. Ez a jövőben sem lesz másképp, sőt! A számítástechnika világban nincs olyan, hogy állandó, így ennek megfelelően az ő munkájuk is  folyamatosan alakul majd.

Mi lenne, ha nem lennének rendszergazdák?

A világ kétségkívül egy teljesen más hely lenne. Stabil informatikai háttér nélkül a munkavégzés elképzelhetetlen lenne, és a 21. században már a mindennapok is.

Gondoljunk csak bele: netes vásárlások, a neten vásárolt csomagok eljuttatása a megrendelőkhöz, az online térképek hiánya miatti teljes káosz a tájékozódás terén, elfelejtett jelszavak tömkelege, fiókjukból kiszorult felhasználók milliói -csak, hogy pár dolgot említsünk azok közül, amik nap, mint nap több milliárd embert érinthetnének, ha nem lennének azok a szakemberek, akik mindezeket lehetővé teszik, a ma ismert stabil, zökkenőmentes formájukban.

A rendszergazdák munkája tehát mindenki számára nagyon fontos. Ezek az informatikai szakemberek a háttérben, csendben, dolgoznak, és egy átlagos ember alig tud valamit valódi tevékenységeikről, mégis hatalmas hatással vannak az egész emberiség életére.

Hogyan alakul a jövő a sysadminok számára?

 Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy nem-e lenne egyszerűbb és talán megbízhatóbb is, ha a rendszergazdák megannyi feladatát gépek végeznék? Errefelé mutat a jövő igen, hiszen egyre több és egyre komolyabb feladatot végeznek gépek, amik az emberekkel ellentétben nem igényelnek szüneteket, nem fáradnak el és hibázni sem szoktak.

A rendszergazdák feladata azonban nem arról szól, hogy robotikusan feladatokat végeznek, sokszor kerülnek válaszút elé, amikor mérlegelnünk kell az egyes megoldásokat és komoly döntéseket kell hozniuk, ezeket a feladatokat pedig nem lehet egy gépre bízni.

Összefoglalva a hardver és a szoftver munka során hatékony segítséget tud nyújtani a mesterséges intelligencia, a döntések meghozásához viszont elengedhetetlen az emberi jelenlét, így a rendszergazdák munkája nem váltható ki gépekkel.

További E-gazdaság

Hirdetés

Népszerű

Hirdetés

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin

Hirdetés
Hirdetés