Aktivizálódnak a magyar spammerek

Akinek még így sem futja hirdetésekre, az honlapján vagy egyéb megjelenési felületén kérheti az adózók támogatását. “Élelmes” civilek újabban spamekkel bombázzák a lakosságot, amelyekben négy “közkedvelt” területen (gyermek-, környezet-, állat- és egészségvédelem) működő civil szervezeteket ajánlanak az adóbevallásukat kitöltők figyelmébe.

A kéretlen levélben lévő honlapcímen egy olyan portál található, amely mind a négy szervezet tevékenységét bemutatja, illetve azonnal rendelkező nyilatkozat is letölthető onnan, ezzel is megkönnyítve az adóforintok eljutását a címzettekhez. Az új eszköz, amellyel felajánlásra buzdítanak, olcsó és hatékony, viszont nem törvényes – mondja Bódis Ákos, a spamszűrőket készítő Sunbelt Software hazai képviseletének ügyvezetője. Magyarországon ugyanis az európai uniós szabályozás él, vagyis ismeretlentől csak akkor kaphatunk levelet, ha erre előzetesen engedélyt kért és mi azt írásban megadtuk. Problémás a levél végén szereplő mondat is: “E-mail-címét webes ismerősétől kaptuk” – a webes ismerős alatt legfeljebb a közösségi portálok tagjait érthetnénk, ettől függetlenül bárki is adta meg e-mail-címünket a spam küldőjének, az még nem jogosítja fel arra, hogy levelet küldjön nekünk – tette hozzá a szakember. A küldők valószínűleg abban bíznak, hogy a nemes ügyre való tekintettel senki sem veszi majd zavarásnak és nem tesz feljelentést, ami egyébként minden kéretlen levél beérkeztekor jogában áll.

A Sunbelt Software szakembere szerint viszont más oka is lehet az 1 százalékos adót kérő levél küldésének. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján fejlődőben van a magyar spammelési “kultúra”. Egyre több az úgynevezett tapogatózó spam, amely ártatlan, vagyis nem kereskedelmi célú levélként teszteli azt, hogy hány felhasználó kattint rá a kiküldött linkre – ilyen lehet a szóban forgó e-mail is. A spammelők ilyenkor a legtöbb felhasználó által alkalmazott spamszűrő működését és hatékonyságát mérik le, majd a begyűjtött tapasztalatok és kattintási statisztikák alapján ajánlatot tesznek megrendelőiknek és készítik el “igazi”, már fizetett hirdetéseket tartalmazó kéretlen levelüket. Mivel a legtöbb otthoni internetező valamilyen ingyenes, tanítható spamszűrőt használ, amelynek először meg kellett mutatni, hogy melyik levél spam és melyik nem, megfigyelhetjük, hogy a fizetett hirdetést tartalmazó levélben már vicces töltelékszöveget is alkalmaznak, ami minden bizonnyal az email szavait statisztikai módszer alapján elemző kéretlenlevél-szűrők megkerülésére szolgál. A vicces megjegyzés persze abban is segíthet, hogy az olvasóknak valami szórakoztatót is nyújtson a spam, így inkább körlevélhez, mint kéretlen reklámhoz hasonlítsák. Mindenesetre ha nem tanítható levélszűrővel, hanem a másik nagy csoportba tartozó, a világméretű közösségi adatbázison alapuló technológiát is alkalmazó spamszűrővel szűrűnk, akkor biztosan elkerülhetjük a hasonló leveleket: ha egyszer egy felhasználó spamként jelöli meg az adott levelet, akkor azt más már nem kapja meg jó levélként.

Magyarországon 1997 óta lehet rendelkezni a személyi jövedelemadó bevallásakor, hogy az állam a befizetett összeg egy százalékát mire fordítsa, pontosabban: melyik civil, nonprofit szervezet számlájára utalja át. Az összegből való részesedésért évek óta óriási harc folyik, hiszen a teljes keret ebben az évben eléri a 26 milliárd forintot, ám az elmúlt év statisztikája alapján csak minden második adózó nyilatkozik érdemben adója 1 százalékáról.