Teszt: Alcatel One Touch 993D – kettesben, okosan, majdnem jól

A tesztünkön nagyon jól szereplő Alcatel OT-995 modell „jóárasításával” előállított a cég egy nagyon hasonló (legalábbis szerintem ebből a modellből származik), ám kicsit nehezebb modellt, ami két SIM egyidejű kezelésére alkalmas. Be kell valljam, alapból nem szeretem a kétSIMes modelleket, akkor sem, ha a Nokia, akkor sem, ha a Samsung és akkor főleg nem, ha valamelyik kínai „noname” gyár gyártja. Egyszerűen az az elvem, hogy egy telefon=egy hívószám. De elfogadom, hogy mások máshogyan gondolkoznak erről. Mondjuk lehet elegánsan is megoldást találni, erre látunk példát ennél a modellnél.

Külső

Ránézésre megszólalásig (pontosabban: kézbe vételig) hasonlít a 995-ös modellre a készülék, ám annál picit kisebb a kijelző (4,3″ helyett 4″), szerényebb a processzorteljesítmény is, de a többi tulajdonság nagyjából megmaradt.

Az összeszerelés minősége itt sem hagy kívánnivalót maga után, az alkatrészek kidolgozottsága is megfelelő, a hátlap enyhén recés kiképzésének köszönhetően a fogása is biztos, nem gyűjt ujjlenyomatot sem.

Alul egyedül a microUSB csatlakozó van, ez az, amit állandóan variál az Alcatel, hogy hol szélesebb oldalával lefelé, hogy azzal felfelé forrasztja a főpanelbe. Ennél a modellnél most épp a többiekkel megegyező, szélesebbel lefelé metódust alkalmazta (számomra ez a szimpatikusabb, megszokottabb).
Az előoldalon látható még a jobb alul a szögletes beszédmikrofon-nyílás is.

Jobb oldalon egyedül a hangerőszabályzó található, kellemes nyomáspontú mikrokapcsolókat alkalmaznak, jól érezhető a kapcsolás pillanata, parányi kattanás formájában.

Felül pedig a szokásos, bekapcsológomb és a 3,5 mm-es audio-kijárat.
A bal oldal teljesen üres. Meg kell említeni még a körbe futó, fémes kinézetű, mattított keretet, mely a prémiumérzetet hivatott erősíteni a vásárlóban. Ez tényleg elegáns, de azért ne feledjük, egy kb. 50ezer Ft-os modellről beszélünk.

Felül a beszédhangszórón és az előoldali VGA (640 x 480 pixeles felbontású) kamerán kívül van még két okosság (nem nagyon látszik a képen sajnos, de az ALCATEL felirattól jobbra található, rejtve), az egyik a közelségérzékelő, a másik az automata fényerőszabályzó érzékelője.

Hátul egymás alatt helyezkedik el az 5 MP-es kamera lencséje, a LED mobilfény és alatta a kihangosító-hangszóró. A kamerával egyvonalban, attól itt jobbra látható a másodlagos mikrofon, mely a zajcsökkentésben hivatott segíteni, meglepően jó hatásfokkal, komoly külső zajnál is igen jól érthető marad, amit mondunk a vonal túlsó oldalán lévő ember számára. Alul pedig az onetouch logo látható.

 A hátlapot levéve megláthatjuk bal felül az akkumulátor kivétele nélkül cserélhető (ún. hot swappable) microSD foglalatot, mely a belső, kevesebb, mint 2 GB-nyi szabad területet hivatott kibővíteni, akár 32 GB-tal is. Jobbra találjuk a két SIM-kártya-foglalatot, egymás alatt, szorosan. Bevallom, komoly küzdelem volt előbb berakni, de még inkább kivenni a két SIM-et, annyira rossz megoldást alkalmaztak a kártyaolvasónak, a két kártyát chippel egymás felé kell berakni, a SIM-olvasó egy kis nyelv tulajdonképpen, ami alul is, felül is érintkezőket tartalmaz.
A 2-es (alsó) SIM-et csipesszel, csőrös fogóval, majd végül körömmel kipiszkálva sikerült visszaszereznem a telefontól. Lehet ám, hogy ez idővel bejáratódik, na meg nem is kell naponta kiszedegetni, mindenesetre ennél még csak jobb megoldással találkoztam Dual SIM-es modelleknél. Persze, az is biztos, hogy ez a legkisebb helyen megvalósított megoldás. De rossz belegondolni, hogy mondjuk mit csinálna egy gyárilag kivágott (de ki nem tört) microSIM-es kártyával (az ilyenek még normális SIM-fészkeknél is okoztak komoly gondokat), manapság már csak ilyet adnak mindenütt, szerencsére az én kártyáim még nem ilyenek voltak.

Meg kell még említenem az alsó három érintőpont megvilágítását, ami méltatlan a készülékhez, egyszerűen gagyisztikus.

Kettő db LED-del oldják meg a három darab érintőpont megvilágítását, ennek megfelelően a két szélső nagyon világos, a középső Home meg olyan, mintha tönkrement volna alatta a LED. Ha már mindenképpen spórolni akartak 10 Ft-ot készülékenként a harmadik LED elhagyásával, akkor tehették volna közelebbre a LEDeket egymáshoz. Vagy bármi mást, fényvezetőt 2 Ft-ért, mindegy, csak ezt ne így!

Belső

Szokatlan, hogy a kikapcsolt készüléknél a bekapcsoló gombhoz érve a kijelző fehéren felvillan és nagyjából 3 mp-ig világít is, azután bekapcsol (de ennél ha rövidebb ideig nyomom, akkor csak világít, akárhányszor is nyomom 3 mp-nél rövidebb ideig). Nem tudom, ezt éjjelilámpa-gyanánt találta-e ki az Alcatel a kikapcsolt készülék zseblámpaként alkalmazhatóságára, vagy csak így sikerült. Nekem mindenképpen szokatlan. De ha zseblámpa-ötlet, akkor jó. Kár, hogy soha nem kapcsolom ki éjszakára sem a készülékemet, max. lenémítom. Ettől persze másnak, más szokásokkal tényleg remek ötlet lehet.

3 másodpercnyi világítás után viszont feléled a masina, szépen komótosan bebootol, felmegy mindkét hálózatra és már lehet is használni. Sajnos a dupla SIM-kártyának itt is megvannak a hátulütői, míg az egyiket használjuk, a másik addig blokkolva van, mintha ki lenne kapcsolva a készülék. Ha a tulaj beszél az egyes vonalon és a kettesen a hangposta aktív, akkor arra megy a másodikként bejövő hívás, nem ad foglaltat a hívónak. Erre amúgy nem is lenne technikailag sem lehetőség.
A processzor egy Qualcomm MSM7227A, a Dual SIM-es készülékeknél sűrűn alkalmazzák, 800 MHz és 1 GHz közötti frekvencián hajtják meg, enné la készüléknél a nagyobb sebességet választották. Grafikus gyorsítónak a szintén népszerű Adreno 200-at kapta, ez 384.000 pixelhez (480×800-as felbontáshoz) teljesen elegendő.
Memóriában nincs túlságosan eleresztve, 512 MB jutott mindössze,  ez nem túl sok, de ezen az árszinten sajnos megfelelőnek mondható.
Szoftveresen egészen jól ellátott a készülék, sok csili-vilit kapunk (értem ezalatt jópár játék, megvásárolandó program korlátozott demoját), de vannak igazán hasznos alkalmazások is. Ilyen pl .a DropBox kliensszoftvere, egy vonalkódolvasó, a Chrome böngésző. Ja, és ki ne hagyjam, a legfrissebb, 4.0.4-es Androidot tartalmazza alapból, tapasztalat szerint megfelelő a hardver ereje ehhez az oprendszerhez, ritkán tapasztalhatóá, hogy kevés lenne a hardver, de olyankor látványosan áll minden. Na persze, ez volt a célom, hogy megizzasszam és – őszintén – egy egymagos, 1 GH-zes masinától körülbelül ez a teljesítmény várható el.

A multimédiás képességek az árához képest talán még épp jónak mondhatók, az 5 MP-es kamera hozza az elvárható minimumot (többet sajnos nem, erős a zajszűrés, sok képrészlet lesz az enyészeté, kromatikus aberráció sokfelé), videofelvételben a WVGA a maximum, tehát 480p, annál nagyobbat lejátszani nincs értelme rajta, mivel úgysem tudja megjeleníteni azt a felbontást.
Audioban a hozzá adott headset eléggé gyér, se alja, se teteje a hangzásnak, de sajnos  egy profi(bb) fejhallgatóval sem történt komolyabb változás, persze azért érezhetőn jobb lett.

Összefoglalva

Olcsó, majdnem jó, dual SIM-es készülék, inkább szűkebb pénztárcájúaknak, vagy olyanoknak, akiket ledönt a lábukról a dual SIM-es készülék iránti vágy.
Sajnos nálam az OT-995 tesztjénél érzett megelégedés és csodálat itt nem jött elő. Ennek ellenére az ár-teljesítmény értéke miatt vállalható a készülék.