Dotkom
Ezért kell együttműködnünk a környező országokkal
Hatalmas lökést adhat a régió fejlődésének az innováció.
A visegrádi országok együttesen használhatják ki leginkább a kutatás-fejlesztésben és az innovációban rejlő lehetőségeket. A közös cselekvés akár eurómilliárdokban mérhető többletet is jelenthet az államok gazdasági teljesítményében, jelentős mértékben hozzájárulva a térségi GDP növekedéséhez – hangzott el a think.BDPST konferenciát szervező Antall József Tudásközpont (AJTK), a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az IBM sajtóbeszélgetésén.
A visegrádi országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – számára megkerülhetetlen a hosszú távú együttműködés, ha szeretnénk felkerülni a világ innovációs térképére – mondta Altusz Kristóf, a KKM Európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a régiós innovációs platformként márciusban elinduló think.BDPST konferencia szervezőinek rendezvényén. A politikai kohézió ellenére a gazdasági együttműködésre jellemző, hogy a régiós országok között versenyhelyzet alakul ki az innováció területén. Számos esetben azonban Magyarország, illetve más V4-es államok önállóan nem versenyképesek a nagyobb versenytársakkal szemben – tette hozzá.
A dinamikus régiós együttműködéssel, illetve az EU-s források hazai dotációt kiegészítő támogatásként való felhasználásával Magyarországon is 1,8 százalék közelébe emelkedhet a kutatás-fejlesztésre fordított összegek GDP-arányos mértéke 2020-ra. Itthon jelenleg a bruttó hazai termék 1,4 százalékát fordítják ilyen célokra. A GDP-arányos ráfordítások 0,1 százalékpontos növekedése önmagában is eurómilliárdokban mérhető értéket jelent a régió országainak gazdaságában.
Magyarországon az évtized végéig mintegy 1200 milliárd forint értékben állnak rendelkezésre források kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokra hazai és uniós pályázatok formájában. A támogatási rendszer átalakításával minden korábbinál nagyobb esély nyílik arra, hogy a terület fenntartható fejlődési pályára álljon – hangsúlyozta Baranyi Tamás Péter, az AJTK kutatási vezetője. Az egyre intenzívebb globális versenyben a visegrádi országok együttes fellépéssel, közel hetvenmilliós országszövetségként potens szereplőnek számíthatnak a világ innovációs piacán is.
A célok megvalósításához és a források optimális kihasználásához közös gondolkodásra, közös lépésekre, a stabilitás és a fejlődés együttes elősegítésére van szükség a kormányok, a felsőoktatás és a piaci szereplők részéről egyaránt. Az innováció hosszú távú befektetést jelent egy-egy ország és régió gazdasága, illetve társadalma számára. Az innováció egyre markánsabban jelenik meg a Magyarország iránt érdeklődő befektetőknél – hangsúlyozta Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke. A magyar munkaerő k+f-területen termelékenységében, ár-érték arányban a világ élvonalában található, legyen szó akár szoftverfejlesztésről, akár más innovatív iparágakról, de akár az egyre több hozzáadott értéket termelő szolgáltatóközpontokról.
A visegrádi országok lemaradása ugyanakkor jelentős a kis és középvállalatok innovációs teljesítménye szempontjából. Míg az EU-ban átlagosan a kisvállalkozások 30, a közepesek pedig közel 50 százalékához kapcsolódik valamilyen innovációs teljesítmény, addig – Csehország kivételével – régiónkban e számoknak nagyjából a fele teljesül (Magyarországon 12 és 26 százalék az arány).
Az innováció gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a tapasztalatok szerint a k+f-re és innovatív technológiákra építő vállalkozások, üzleti beruházások átlagosan kétszer jövedelmezőbbek, mint azok, amelyek nem ebben gondolkodnak. Az elmúlt 20 évben csak a startupszektor volt képes pozitív szaldót felmutatni a munkahelyteremtés szempontjából az Egyesült Államokban, ami rávilágít az erős innováció igazi munkahelyteremtő hatására, ráadásul az ilyen állások a GDP-hez is többszörösen járulnak hozzá, mint a hagyományos ágazatokban létesülők – mondta Pongrácz Ferenc, az IBM üzletfejlesztésért felelős alelnöke, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke.
Az innovatív ágazatok kedvező környezetet teremtenek a közép-kelet-európai – magas szintű – szellemi képességek üzleti hasznosítására. A tapasztalatok szerint a nagy újítások és változások legtöbbször nem a nagyvállalatok kutatóintézeteiből indulnak el, sokkal nagyobb szerepet játszik e téren a startupszcéna.
A V4-es országok közös munkájának alapja ennek megfelelően az üzleti, kormányzati és civil (tudományos) szféra összekapcsolása, a hosszú távú együttműködés kialakítása lehet. Az AJTK a jövő márciusi, think.BDPST konferencia megszervezésével (együttműködésben a KKM-mel és a Nemzetközi Visegrádi Alappal) éppen ezt, a regionális és nemzetközi közös gondolkodást, illetve cselekvést kívánja működésbe hozni. A legnevesebb nemzetközi szakmai és kormányzati partnerek nevével fémjelzett fővárosi esemény alkalmat teremt Magyarország, a térség, valamint az Európai Unió innovációs lehetőségeinek újragondolására, a kiemelkedő k+f-eredmények közös megvalósítására – tette hozzá Antall-Horváth Veronika, az AJTK V4 és KEK irodájának vezetője, a think.BDPST főszervezője.
