Online szervezik sörözéseiket az egyetemisták

A fiatalok kommunikációs szokásai jelentősen eltérnek az idősebb korosztályban megfigyelhető viselkedésmintáktól. Elsősorban – sőt néhány esetben szinte kizárólag – az online csatornákat használják informálódásra, önkifejezésre és kapcsolattartásra.

Ennek egyik leglátványosabb jele a blogok népszerűsége. A blogolás néhány évvel ezelőtt még csupán egy szűk réteg önkifejezési formáját jelentette. Ma már a kutatás során megkérdezett egyetemisták több mint fele olvas blogokat, 9 százalékuk pedig kommentálni is szokott. A nappali tagozatos egyetemisták több mint 3 százaléka ír saját blogot. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatásban összesen mintegy 242 000 diák tanul nappali tagozaton, az egyetemista blogok száma a becslések szerint megközelíti a 7500-at.

 Hasonlóan népszerűek a mikroblogok is. A mikroblog különleges műfaj, melyben a “bejegyzések” nagyjából egy SMS hosszúságúak. Az eszközt előszeretettel használják a fiatalok arra, hogy a barátaikkal akár út közben is megosszanak egy-egy érdekes élményt vagy gondolatot. A legnépszerűbb, webes mikroblog rendszernek, a Twitternek, és hazai adaptációjának, a Turulcsiripnek körülbelül 2-3000 aktív magyar felhasználója van.

Az online videók még nagyobb népszerűségnek örvendenek. Az egyetemisták kétharmada rendszeresen visszatérő látogatója a YouTube-nak, az Indavideónak és társainak. Mindössze 8,53 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott online videókat nézni. Majdnem minden huszadik egyetemista életében legalább egyszer töltött is fel videót valamelyik megosztó oldalra, a lányok azonban ilyen téren sokkal szégyenlősebbek, mint a fiúk.

Az azonnali üzenetküldők – az 1996-ban megjelent úttörő ICQ nyomdokain – a mindennapi kommunikáció elfogadott csatornájává váltak. A Microsoft Live Messenger vagy a Google Talk a mai egyetemisták számára a telefonnal és az e-maillel egyenértékű médium.

A válaszadók felének 25-nél is több ember szerepel a kontaktlistáján, és mindössze kevesebb mint egytizedük állította, hogy egyáltalán nem használ hasonló programokat.

Bár a telefon még mindig dominál a szociális kapcsolatok működtetésében, ma már minden harmadik egyetemista Messengeren (vagy más üzenetküldőn) szervezi meg az esti bulizást. Ez részben annak köszönhető, hogy a “csetelésnek” nincs költsége, részben pedig az egyetemisták jelentős része szinte egész nap online van.

Az eddigiek fényében korántsem meglepő, hogy a nappali tagozatos egyetemisták több mint kétharmada az internetet jelölte meg, mint számára legfontosabb információforrást. Annál sokkolóbb azonban, hogy a nyomtatott napilapokat csupán a fiatalok egytizede tartja fontosnak.

Az egyetemisták körében a közösségi oldalak kifejezetten népszerűek, 80 százalékuk aktív látogatója a Facebooknak, a myVIP-nek vagy az iWiW-nek. A fiatalok körében népszerű még a csevegés, és viszonylag sokan (36,63%) használnak fájlcserélő alkalmazásokat is. Az online játékok terén elsöprő a “férfiuralom”.

Némileg meglepő, hogy csupán az egyetemisták 61,9 százaléka olvas rendszeresen angol nyelvű oldalakat. Ezt követi a német nyelvű tartalom, és jócskán leszakadva a francia és a spanyol.

A kutatásból kiderül, hogy a digitális kultúra, a modern kommunikációs eszközök a néhány évvel ezelőtt divatos elmélettel szemben idegenítik el egymástól a fiatalokat, épp ellenkezőleg, hozzásegítik őket, hogy a barátiakkal együtt minél több élményben lehessen részük.

A djuice a márka megújulásához kapcsolódva indította el új, élménygyűjtő weboldalát a www.djuice.hu honlapon. A regisztrálók feltölthetik a legjobb, legmeghatározóbb élményeiket, melyeket mások szabadon böngészhetnek, és ihletet meríthetnek belőlük a következő bulihoz vagy szabad hétvégéhez.

A djuice Digitális Kultúra kutatás a djuice Campus egyetemi díjcsomag bevezetése kapcsán készült 2008 novemberében. A kérdőíveket 1928 budapesti, győri és pécsi nappali tagozatos egyetemista töltötte ki személyesen.