Hevesebb a vártnál a PannErgy-fúrás

A PannErgy Nyrt. tájékoztatása szerint a szntlőrinci Sztl-PE-1-es kútban történt mérések alapján a kút talphőmérséklete az előzetesen becsült 90,7 fokról 93,7 fokra emelkedett. A percenkénti hozam eléri majd az 1500 litert, amely alapján a kút hőkapacitása mintegy öt megawattra nő. A kút által értékesíthető hő mennyisége 50 000-55 000 gigajoule lehet évente. Szentlőrinc jelenlegi távhőpiaca és a közelben elhelyezkedő intézmények évente 30 000-35 000 gigajoule hőenergiát fogyasztanak. A Szentlőrinci Geotermia Zrt. megkezdte a tárgyalásokat a településsel a hosszú távú hőbeszerzési szerződés létrehozására, és beadta támogatásra irányuló kérelmét az illetékes intézményekhez – áll a PannErgy közleményében.

A tamási fúráshoz már megvannak az engedélyek és az adminisztratív akadályok is elhárultak, csak az önkormányzattal kell bizonyos kérdéseket tisztázni – mondta a Napinak Bokorovics Balázs, a társaság elnöke. A miskolci projektnél az engedélyek kiadása optimális esetben október végére, de inkább november közepére várható. Ezután kerülne sor a fúrási helyszínhez vezető út kiépítésére, majd hozzávetőleg december közepétől a fúrásra. Más a helyzet a nagybakónaki tervvel, ahol már nem csupán távfűtésre, hanem áramtermelésre is alkalmas, 12-15 megawatt teljesítményű erőművet telepítenének. Ez azonban lényegesen nagyobb anyagi vonzattal jár, így egyelőre túlmutat a PannErgy lehetőségein.

Finanszírozási oldalról a folyamatban lévő projektek felét fedező pályázatok közül az Európai Beruházási Bank (EIB) legjobb esetben 110 millió eurós hitele ügyében jelenleg a pénzintézet igazgatóságának döntésére vár a PannErgy – jelentette ki Bokorovics. A keretszerződés aláírását lehetővé tevő döntésre egy-két hónapon belül sor kerülhet. A miskolci és tamási próbafúrásokat követő további fúrások fedezésére szánt 20 százalékos önerő biztosítását a Geotermia Kft.-ben végzett 25 százalékos tőkeemelésen keresztül valósítanák meg. Ezt Bokorovics elmondása szerint saját részvények eladásával, illetve eszközök – például a Synergon-részesedés – értékesítésével teremtenék elő. A finanszírozás fennmaradó részét banki hitelekből oldanák meg, a szentlőrinci beruházás esetében például az EIB által folyósított hitelt nem is tudnák megvárni, így azt már a pályázati pénzek mellett részben ezekből fedeznék.