Tájkép csaták után

Akkor úgy tűnt, az elektronikus aláírás rohamtempóban terjed majd, és a hivatali, banki, nyugdíjpénztári ügyletek, alapvető szerződések könnyedén elintézhetők, megköthetők lesznek a fotelban ülve. Ezt követően azonban az elektronikus aláírás intézménye több csatát is elvesztett az ingyenes, de biztonságtechnikailag jóval fejletlenebb ügyfélkapuval szemben. Az ügyfélkapus megoldás ugyanis egy szimpla pin-kódos rendszer, tulajdonképpen semmilyen dokumentumbiztonság nincs hozzá kapcsolva. Az ügyfélkapu az elektronikus adóbevallás kiterjesztésekor vált általánosan alkalmazandó megoldássá, amikor a háromezer legnagyobb adózó után – szélesítve a kört – a legnagyobb tízezret kötelezték e-bevallásra. Az erről szóló vita 2005-ben kezdődött, akkor egyébként a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség minden követ megmozgatott, hogy a már bevált módszert terjessze ki az állam.

Korábban egyébként az adóhatóság biztosította a vállalkozásoknak az elektronikus kártyaleolvasó rendszert, ezt azonban a kiterjesztés után már nem lehetett garantálni – főleg azért, mert az e-bevallásra kötelezettek körét tudatosan bővítette a jogszabály tízezerről harmincezerre, majd minden vállalkozásra. Az elektronikus aláírás így mind a mai napig nem tud igazán versenyre kelni az ügyfélkapuval. A kormány ugyanis minden lakosságot érintő elektronikus ügyintézést ennek keretén belül képzelt el és terjesztett ki – ingyenesen. Az elektronikus aláírás alkalmazhatósága ennek következtében nem bővült olyan tempóban, amilyen lehetőségeket egyébként rejt a rendszer. A cégeljárás, egyes adóeljárások, a magán-nyugdíjpénztári bevallás elintézhető így, dinamikus bővülés viszont nem tapasztalható. Elvileg lenne még persze lehetőség, így például a bankszektoron belül egy sor ügyletet elektronizálni lehetne, de itt sem tapasztalható egységes átalakítási szándék. Ennek az lehet az oka, hogy a bankok inkább a mobiltelefónia nyújtotta szolgáltatásokat veszik igénybe a kártyaleolvasók helyett. Az internetes bankolásnál például a tranzakciók megerősítésére is egy generált üzenettel biztosítható az idegenkezűség kizárása.

Akiknek kellA közjegyzők, ügyvédek, adott esetben könyvelők is egyre inkább rá vannak kényszerítve arra, hogy beszerezzék a kártyaleolvasót – ez egyébként ma már 15 ezer forint körüli kiadást jelent éves szinten a minősített rendszer esetében. Vannak ugyanis bizonyos ügyletek, amelyeknél nem alkalmazható az ügyfélkapu ingyenes, jelszavas azonosító rendszere. Az elektronikus cégeljárás esetében például kötelező a minősített aláírás – lényegében egy aláírási címpéldánynak megfelelő igazolást kell produkálni. Hasonló a helyzet a magán-nyugdíjpénztári bevallásokkal is.