Óriási vesztegetési botrány a Samsungnál

November végén a dél-koreai elnök, Ro Mu-Hjon független vizsgálóbizottság felállítását rendelte el, melynek feladata a Samsung csoporttal kapcsolatban felmerült megvesztegetési vádak tisztázása lett volna. Roh elnök a vizsgálatot azt követően rendelte el, hogy a Samsung Groupot övező és egyre terebélyesedő botrány személyét is kikezdte. Az elnököt azzal vádolták, hogy 2002-es megválasztását követően több más magas rangú kormányzati tisztviselővel és ügyésszel egyetemben kenőpénzeket fogadott el a legnagyobb családi kézben lévő dél-koreai vállalatcsoporttól.

A botrány akkor kapott szárnyra, amikor Kim Jong-csul, a Samsung korábbi “házi jogásza” azt állította, hogy a Samsung közel 220 millió dollár értékben hozott létre titkos alapokat, amelyeket arra használt fel, hogy a cég esetleges kihágásait vizsgáló kormány- és igazságszolgáltatáshoz közeli szemeket elhomályosítsa. A legkevesebb 200 milliárd won értékű rendelkezési alapot Kim szerint külföldi – a vállalat vezetőinek neve alatt létrehozott – számlákon kezelik, és politikusok, bírák és újságírók megvesztegetésére, valamint a vezérigazgató családjának művészeti kollekciójának bővítésére használtak fel.

A Samsung akkor tagadott, és továbbra is minden vádat tagad. A vizsgálat még nem zárult le, ám a dél-koreai pénzügyminiszter a héten – az ország gazdasági válságból történő kilábalásának tizedik évfordulóján – arra figyelmeztette a vállalatcsoport vezérét, hogy egyengesse ki cége üzleti tevékenységét és azok hibáit a törvényi szabályozásnak megfelelően javítsa ki, majd hozzátette: a Samsung körüli skandalum végre meghozta azt a társadalmi egyetértést, miszerint törvényileg is el kell tiltani az ipari konglomerátumokat attól, hogy fenntartsák a bankok felett gyakorolt irányításukat – számolt be a The Korea Times.

A Samsunggal kapcsolatos, újra és újra felbukkanó korrupciós vádak nem egyedülállók Dél-Korea üzleti világában. Azt, hogy a vállalatcsoportot mégsem övezi közmegvetés, azzal magyarázzák, hogy a több ezer kisebb vállalat megélhetését és biztos felvevő piacát adják ezek a családi kézben lévő konglomerátumok, a csaebolok, akikre egyben úgy tekintenek, mint az ország gazdasági növekedésének zálogaira. A velük szemben fellépő szabályozás tehát korábban kesztyűs kézzel bánt a csaebolokkal vezetőivel, javarészt szimbolikus értékű büntetéseket szabva ki rájuk.

Egy a The New York Times által megkérdezett szakértő szerint “a félelmetes ebben a dologban az, hogy az emberek szerint a Samsung az egyik legjobban irányított vállalat Dél-Koreában. Tehát ha igazak a Samsungról szóló (vesztegetési) hírek, akkor vajon milyen mértékű korrupcióra bukkanhatunk a többi társaságnál?”A csaebolok legnagyobbikának számító Samsungnak világszerte 250 ezer alkalmazottja és 59 leányvállalata van. A 2006-ban 160 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolító céget a világ 13. legnagyobb gazdaságának gerinceként tartják számon hazájában, nem véletlenül, hiszen a GDP több mint ötödét állítja elő egymaga. A Samsung közvetlen alkalmazottain túl több millió – a beszállító cégek alkalmazásában álló – ember megélhetését biztosítja szerte Dél-Koreában.

A csaebolok a dél-koreai gazdaság motorjait képező vállalati konglomerátumok, amelyeket még az 1960-as évek katonai diktatúrája alatt hoztak létre éppen azzal a céllal, amelyet ma betöltenek. A pár tucat, generációk óta egy-egy család irányítása alatt álló vállalatcsoport, köztük a Samsung, a Hyundai és az LG is, mára a politikában is képviselteti magát, a Federation of Korean Industries elnevezésű ernyőszervezeten keresztül harcolva az őket érintő változtatások ellen.