Kartellezők: Alstom, Siemens, VA Tech, Areva

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2005. december 22-én megtartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy a gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsoló-berendezések piacán az Alstom, a Siemens, a VA Tech és az Areva cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásai piacfelosztó kartellt alakítottak, súlyosan megsértve ezzel a versenytörvényt. A Versenytanács összesen 702 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a jogsértő vállalkozásokra.

Mintegy tizenöt éven keresztül tartó kartell működött az ún. gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsoló-berendezések piacán, amelyben európai, illetve japán vállalkozások vettek részt. Kilenc európai és öt japán vállalkozás írta alá 1988-ban az úgynevezett GIS-megállapodást, amely az érintett termékek világméretű piacát osztotta fel az európai és japán vállalatcsoportok között. A GIS-megállapodás végrehajtásaként az európai résztvevők az ún. E-megállapodásban rögzítették az elosztás konkrét mechanizmusát, az egyes vállalkozásoknak juttatandó kvótákat.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata felderítette, hogy a vizsgált 1991-2004 közötti időszakban legalább 13 magyarországi projekt került egyeztetés céljából a kartellben résztvevők elé. Ezek között voltak olyanok, amelyeket az egyeztetéseket követően a kiíró visszavont (pl. az ELMŰ által 1990-ben és 1992-ben kiírt fejlesztési projektek, vagy a Lackovich utcai kapcsoló-állomás projekt 1993-ban, vagy a Dunaferr által 1999-ben kiírt projekt), mások nem kerültek felosztásra (pl. a Paksi Atomerőmű 1998-as projektje). Az ELMŰ által 2002-ben kiírt Városliget-, illetve a 2003-ban kiírt Budaközép-projektek esetében a GVH bizonyítani tudta azt, hogy azok ténylegesen a kartell által megbeszélésre, illetve az egyik projekt ténylegesen felosztásra is került a kartell-tagok között.

Mindezek alapján a Versenytanács a 2005. december 22-én megtartott tárgyaláson valamennyi kartelltag vonatkozásában megállapította, hogy a kartell keretében kifejtett magatartásuk alkalmas volt a magyarországi GIS-piacon versenykorlátozó hatás kifejtésére és összesen 702 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki az Alstom (440 millió), a Siemens (80 millió), a VA Tech (159 millió) és az Areva (23 millió) cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásaira. A kiszabott bírságok tükrözik a kartellben való részvétel időtartamát, illetve a Siemens esetében azt, hogy 1999-ben kilépett a kartellből, ezért az ezt megelőző időszakban kifejtett versenykorlátozó magatartása a hatályos magyar versenytörvény szerint elévült. Az Areva 2004 elején vette át az Alstomtól a kartellben közvetlenül részes T&D üzletágát, amelyet követő rövid időszakban őt is felelősség terhelte a kartell működéséért.
Az ABB 2004 nyarán a GVH engedékenységi politikájának keretében teljes mértékben feltárta a kartell működését, bizonyítékokat szolgáltatott a jogsértés megállapításához, ezért vele szemben a jogsértés megállapításán túlmenően  bírság kiszabására nem került sor.

Jelen ügyben az ABB-vel kapcsolatban a bírságelengedés alapját a GVH ún. engedékenységi politikája (leniency policy) jelentette, melyhez hasonló megtalálható az Európai Bizottság joggyakorlatában is. Ennek lényege, hogy a titkos megállapodásoknak lehetnek olyan résztvevői, akik készek részvételüket megszüntetni és a kartell létezéséről, működéséről a GVH-nak információkat szolgáltatni. A versenykorlátozó megállapodásban részt vevő vállalkozásoknak a hatósággal ily módon történő együttműködését a GVH a bírság teljes elengedésével vagy annak mérséklésével honorálja.

Egy kartellben részt vevő vállalkozással szemben kiszabható bírság teljes összegét a GVH akkor engedi el, ha az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás a GVH számára nem ismert kartellről elsőként szolgáltat olyan információkat és bizonyítékokat, amelyek alapján a vizsgálat megindítható. Akkor is bírságelengedésben részesül a vállalkozás, ha a GVH által már megindított eljárásban elsőként szolgáltat olyan új bizonyítékokat és információkat, amelyek alapján a jogsértés megállapítható, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést megállapítsa.

A bírság csökkentésében pedig akkor részesülhet egy vállalkozás, ha ugyan nem elsőként szolgáltatott döntő bizonyítékot a GVH részére, azonban olyan bizonyítékot nyújt be a GVH-nak, amely egyértelműen többletértékű a már a GVH birtokában lévő bizonyítékokhoz képest.