Válaszcsapást a terrorista oldalakra

Már többször beszámoltunk a hónap elején és a rá két héttel elkövetett robbantásos merényletekről, melyeket a szélsőséges iszlám terroristák Londonban követtek el. Habár a brit főváros az ír elégedetlenkedés miatt bizonyos mértékig megszokta már a pokolgépes merényleteket, a július havi események mégis keményebb fellépésre sarkallták a hatóságokat. A múlt héten jelentette be például Charles Clarke, a szigetország belügyminisztere azt a tervet, mely szerint – a szólásszabadság vívmányának figyelembevételével – határozott lépéseket kell tenni a terrorista, másokat barbár cselekedetekre provokáló eszmék visszaszorítására. A miniszter szerint el kell készíteni az elfogadhatatlan viselkedési minták listáját, s ennek felhasználásával kell az érintettekre lecsapni. Például azokra, akik olyan website-okat üzemeltetnek vagy olyan cikkeket írnak, terjesztenek, amelyek a terrorizmust támogatják.

Lecsapunk!

A brit rendőrség drasztikusabb eszközökkel lépne fel a fenti kategóriába eső weboldalakkal szemben. A minap az ország bűnüldöző hivatalának vezetője arra kérte a kormányzatot, hogy biztosítsák egy még hatékonyabb fellépés törvényi feltételeit. A parlamentnek benyújtott tervezet szerint a titkosítási kulcsokat antiterrorista ügyekhez kötelesek lennének kiadni az érintettek, illetve a beadvány szerint az Internetnek a terrorizmus népszerűsítésére való felhasználása szintén tiltott lenne.

Ezekre választ is adna a rendőrség: olyan akciókat kezdeményezne, amikkel elérhetetlenné lehetne tenni a célpont website-okat. Habár azt nem részletezték, hogy miként valósítanák meg az elképzeléseket, de például szolgáltatásmegtagadásra irányuló támadással (DoS – denial of service) távolról is elérhetetlenné lehet tenni az adott site-ot hostoló szervert. A kérvény összeállítói szerint a gyermekekkel szemben elkövetett bűncselekmények online visszaszorítására is alkalmazható lenne a módszer, ha legitimálnák.

Vagy mégsem?

Egy korábbi rendőr, aki jelenleg törvényszéki szakértőként dolgozik számítástechnikai ügyekben, aggályát fejezte ki a változtatásokkal kapcsolatban. Simon Janes szerint komoly kérdéseket vet fel a beterjesztés, ha elfogadják. Például mi történik akkor, ha a célpont website-ot közvetlenül egy másik kormányzat üzemelteti? Janes szerint a cybertámadások legálissá tétele nem jelentene mást nemzetközi viszonyok között, mint ejtőernyős rendőrtisztek ledobását egy másik ország területére.

A brit férfi véleményét többen osztják: a polgárjogi aktivisták szerint a rendőri hatalom tervezett kibővítése könnyen visszafelé sülhet el. Például ki lesz az, aki meghatározhatja, melyik oldal minősül terroristatámogatónak? Ráadásul az eddig beazonosított site-ok egyike sem az Egyesült Királyság területén volt, így egy esetleges akció mindenképpen külföldi beavatkozást jelentene. Azonkívül egy webes napló vagy egy fórum megtámadható lenne-e csupán azért, mert egy-két hozzászóló kiáll a terrorizmus mellett?

Komoly kérdések, egyelőre válasz nélkül.