Kutatás-fejlesztést végez a cége? Ezt a lehetőséget még mindig könnyű kihagyni

A kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozások számára 2024 óta olyan K+F adókedvezmény érhető el, amely főszabály szerint az elszámolható kutatás-fejlesztési költségek 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti a társasági adót. A konstrukció egyik különlegessége, hogy bizonyos szempontból támogatásszerűen működik: ha a vállalkozás a kedvezményt a költség felmerülésének évében és az azt követő három adóévben sem tudja teljes egészében felhasználni, a fennmaradó összeg meghatározott feltételekkel megtéríthető. Vagyis az alacsony társaságiadó-fizetési kötelezettség önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalkozás elesik a K+F projekthez kapcsolódó pénzügyi előnytől.

Mégis sok fejlesztést végző vállalkozásnál már jóval az adóbevallás előtt elvész ez a lehetőség.

Az Investment and Business Services Hungary Kft (ibsh) szakértői tapasztalata szerint ennek alapvetően két tipikus oka van.

Az első probléma: a vállalkozás K+F-et végez, csak nem így tekint rá

Vannak olyan cégek, amelyek üzleti működésükből adódóan rendszeresen végeznek kutatás-fejlesztési jellegű tevékenységet, mégsem azonosítják ezeket önálló K+F projektként.

Tipikusan ilyenek lehetnek például az egyedi gépgyártással, egyedi technológiafejlesztéssel, ipari automatizálással vagy szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások.

Egy egyedi gépgyártó számára természetes lehet, hogy egy ügyféligény teljesítéséhez olyan konstrukciót kell létrehoznia, amely korábban nem létezett. A mérnökök különböző műszaki megoldásokat vizsgálnak, prototípust építenek, tesztelnek, sikertelen irányokat vetnek el, majd új megoldást dolgoznak ki.

Egy szoftverfejlesztő cégnél ugyanez történhet akkor, amikor a projekt során olyan technológiai problémát kell megoldani, amelyre a fejlesztés kezdetén nincs egyértelműen rendelkezésre álló megoldás.

A vállalkozás szempontjából mindez egyszerűen „fejlesztés”.

Jogszabályi szempontból azonban előfordulhat, hogy a tevékenység egy része kísérleti fejlesztésnek vagy alkalmazott kutatásnak minősül, és így adókedvezmény kapcsolódhat hozzá.

Ha a vállalkozás ezt nem ismeri fel, akkor jellemzően a kapcsolódó személyi ráfordításokat, eszközköltségeket és egyéb közvetlen költségeket sem kezdi el K+F szempontból megfelelően nyilvántartani.

A projekt végére pedig nemcsak az adókedvezmény lehetőségét nehezebb felismerni, hanem annak dokumentálása is sokkal nehezebbé válik.

A második probléma: tudják, hogy fejlesztenek, de nem tudják elkülöníteni a valódi kutatás-fejlesztési feladatokat

A másik gyakori helyzet éppen az ellenkezője: A vállalkozás tisztában van azzal, hogy jelentős fejlesztési tevékenységet végez, de nehéz eldöntenie, hol húzódik a határ a hagyományos fejlesztés és a jogszabály szerinti kutatás-fejlesztés között.

Egy nagyobb technológiai projekt ugyanis egyszerre tartalmazhat: kutatási feladatokat, hagyományos mérnöki munkát, prototípusgyártást, tesztelést, rendszerintegrációt, implementációt, gyártás-előkészítést, később pedig akár sorozatgyártást is. Ugyanakkor egy új termék, szoftver vagy technológia létrehozása önmagában még nem jelenti azt, hogy a teljes projekt kutatás-fejlesztés.

A vállalkozásnak ezért nem egyszerűen azt kell megválaszolnia, hogy fejleszt-e valami újat, hanem azt is, hogy a projekt során fennáll-e olyan tudományos vagy technológiai bizonytalanság, amelynek megoldása nem volt előre egyértelmű, és amelynek feloldása érdekében módszeres kutatás-fejlesztési tevékenység történik.

Ez az elhatárolás azért különösen fontos, mert a K+F adókedvezmény kizárólag a valóban kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó, jogszabály szerint elszámolható költségekre alkalmazható.

Az ibsh szerint ezért nem az adóbevallással érdemes kezdeni

Az ibsh tapasztalata szerint egy jelentősebb fejlesztési projekt esetében a legjobb gyakorlat az, ha a vállalkozás már a projekt kezdetén megvizsgálja annak K+F tartalmát. Ennek egyszerűen azaz oka, hogy ha már előre tudjuk, hogy egy projekt mely részei lehetnek K+F tevékenységek, akkor a projekt dokumentációját is ennek megfelelően lehet kialakítani.

Így már a megvalósítás során megfelelően dokumentálhatóak az elkülönítés szempontjából fontos tényezők, ismérvek és adatok:

• milyen tudományos vagy technológiai problémát kíván megoldani a projekt;
• milyen bizonytalanságból indul ki a fejlesztés;
• milyen alternatív megoldásokat vizsgáltak;
• milyen feladatokat végeztek a projektben részt vevő kutató-fejlesztők;
• mennyi munkaidő kapcsolódott a K+F tevékenységhez;
• milyen tárgyi eszközöket használtak;
• milyen közvetlen költségek merültek fel;
• és mikor ér véget a K+F szakasz, illetve mikor kezdődik a normál implementáció vagy termelés.

Egy többéves projekt lezárása után ugyanezeket az adatokat visszamenőleg rekonstruálni lényegesen nehezebb.

Az egyik legerősebb eszköz a K+F minősítés

A vállalkozásoknak nem feltétlenül kell saját maguknak vállalniuk annak teljes kockázatát, hogy egy projekt valóban megfelel-e a K+F kritériumainak.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz, vagyis az NKFIH-hoz benyújtott minősítési kérelemmel szakértői eljárásban vizsgálható meg, hogy az adott projekt vagy projektcsoport tevékenységei kutatás-fejlesztésnek minősülnek-e.

A K+F minősítés ezért különösen hasznos lehet akkor, ha egy vállalkozás jelentős K+F adókedvezményt kíván igénybe venni, de szeretné csökkenteni annak kockázatát, hogy a projekt K+F jellegét később eltérően ítélik meg.

A minősítés nem csupán egy újabb adminisztratív dokumentum.

Megfelelő előkészítés esetén egyfajta szakmai alapot adhat a teljes projekt dokumentációjához, és segíthet abban, hogy már a projekt megvalósítása során megfelelően váljanak el egymástól a K+F és nem K+F tevékenységek.

Az NKFIH hivatalos tájékoztatása szerint is a K+F minősítési rendszer egyik célja éppen a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és támogatási ösztönzők alkalmazásának jogbiztonsága.

Az adókedvezmény akár nullára is csökkentheti a társasági adót

A K+F adókedvezmény pénzügyi szempontból is különleges és értékes konstrukció, amely akár olyan vállalkozások számára is érdekes lehet, amelyek jelentős fejlesztési költségekkel rendelkeznek, de jelenleg nincs akkora társaságiadó-fizetési kötelezettségük, amelyből a teljes kedvezményt azonnal érvényesíteni tudnák.

A K+F adókedvezményt minden más adókedvezmény előtt kell alkalmazni, és az akár nullára is csökkentheti a számított társasági adót. Ha pedig egy adott év elszámolható költségéhez kapcsolódó kedvezményt a vállalkozás a felmerülés évében és az azt követő három adóévben sem tudja teljes egészében felhasználni, a fennmaradó összeg a törvényi feltételek teljesülése esetén megtéríthető a vállalkozás számára.

Szakértői szemmel: mikor érdemes lépni?

Az IBSH tapasztalata szerint a legtöbb probléma abból adódik, hogy a vállalkozások túl későn kezdik el K+F szempontból vizsgálni a projektjeiket.

A legjobb gyakorlat az, ha már a projekt indulásakor megtörténik annak szakmai értékelése, és szükség esetén a K+F minősítési eljárás előkészítése is.

Így nem utólag kell bizonyítani, hogy mely tevékenységek minősültek kutatás-fejlesztésnek, hanem már a projekt megvalósítása során kialakítható a megfelelő szakmai és költségdokumentáció.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!