Deloitte: Kína változásban – a technológiai cégek kockáztatnak

A Deloitte “Kína változásban” című új tanulmánya szerint Kína már nem éri be azzal, hogy a világ egyik legkiválóbb gyártója: egyre aktívabban vesz részt a technológiai világszabványok fejlesztésében. A jelentés arra vonatkozóan ad előrejelzést, hogy Kína kezdeményezései a szabványok terén hogyan alakítják majd az elkövetkező években a globális versenyt a technológiai, média- és távközlési szektorban.

Kínának jelenlegi helyzetéből – számos technológiai termék vezető fogyasztójaként és gyártójaként – valamint egészséges hosszú távú növekedési kilátásaiból adódóan jó lehetősége van arra, hogy mind saját piacain, mind a világpiacon befolyásolja a szabványokat. A kínai szabványok egyre szélesebb körben való elfogadottá válásával párhuzamosan a kínai cégek egyre inkább irányító szerephez jutnak a világ technológiai szektorában.

Kína a szabványügyi háborúban óriási piacait és látványos növekedését használja ki. Az országban az elektronikus informatikai termékek belföldi piaca az 1999. évi 20,2 milliárd dollárról 2002-re 77,1 milliárd dollárra nőtt. Kína mára a világ legnagyobb mobilpiaca, amely jelenleg 300 millió előfizetővel büszkélkedhet. Kína egyben a DVD-lejátszók vezető gyártója is, piaci részesedése világszerte 60%. Ami a PC-ket illeti, a kínaiak vásárolják meg a világon gyártott összes notebook 27 %-át – ez közel egyharmaddal haladja meg az előző évi értéket. Eközben Kína részesedése az integrált áramkörök világpiacán a 2003. évi 13,7%-ról 2008-ra várhatóan 23,5%-ra emelkedik.

„Azok a technológiai gyártók, akik rosszul ítélik meg a kínai szabványügyi forradalom következményeit, jelentős hátrányba kerülhetnek, egyre inkább megelőzhetik és kiszoríthatják őket.” – mondta Clarence Kwan, helyettes vezető partner, a Deloitte technológiával, médiával és távközlési üzletágát erősítő kínai szolgáltatási csoport (Chinese Services Group) munkatársa. „Kína képes arra, hogy a szabványügyi háborúban kihasználja óriási piacainak és látványos növekedésének csáberejét. A globális technológiai és távközlési vállalatoknak meg kell vizsgálniuk Kína szabványügyi kezdeményezéseit, és adott esetben együtt kell működniük a kínai vállalatokkal a szabványok fejlesztésében.”

A Deloitte négyféle gyakorlati stratégiát dolgozott ki, amelyet a technológiai cégek mérlegelhetnek Kína technológiai szabványainak kialakítása kapcsán:

• Együttműködhetnek a szabványok meghatározóival;
• Szelektíven versenyezhetnek, az olyan területekre összpontosítva, amelyeken a szabványok nehezebben tehetők kötelezővé;
• Speciálisan a kínai piacra szánt innovációt hozhatnak létre;
• A növekedés ösztönzése és az ellenőrzés korai megalapozása céljából befektethetnek a feljövőben lévő piacokon.

„Azok a cégek, amelyek a kínai vállalatok és fogyasztók körében erős támogatói bázissal rendelkeznek, a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy támogassák saját szabványaik elterjedését. A széles körű támogatottságot nélkülöző cégek bölcsebben teszik, ha a versenyzés helyett együttműködnek.” – folytatta Kwan.

A kínai kormányügynökségek és vállalatok az operációs rendszerektől és a szoftveralkalmazásoktól kezdve a tárolóeszközökig, a drót nélküli kommunikációig és a műholdas helymeghatározásig a gazdasági előny megszerzése érdekében azon dolgoznak, hogy új technológiai szabványokat alakítsanak ki. A Deloitte várakozásai szerint a kínai gyártók először otthon építik majd ki a támogatottsághoz szükséges kritikus tömeget, majd a feljövőben lévő piacokra exportálják technológiájukat, így például Délkelet-Ázsiába és a Közel-Keletre.

„A technológiai vállalatoknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a kínai lépéseket, fel kell mérniük a kínai szabványok kihatásait, és ennek megfelelően módosítani kell stratégiájukon.” – tette hozzá Kwan. „Azok a vállalatok, amelyek ezt nem teszik meg, kizárhatják magukat a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő piacáról, amelyet egyre inkább a Kínából származó szabványok határoznak meg.”

Kína szabványokra gyakorolt hatását illusztráló példák:

Technológia:

Operációs rendszerek

• A kínai kormány nemrégiben számolt be egy jelentős, Linuxhoz kapcsolódó elkötelezettségről, és bejelentette egy olyan, speciálisan a kínai piacra tervezett új szabvány megtervezését, amelyet talán minden IT eladó és szolgáltató részére kötelezővé tesznek.
• A kínai szoftver ipar gyerekcipőben jár, de Kína támogatni kívánja a szoftvereket, vagy szeretné a tömegek számára is elérhető saját szoftvereit megalkotni.

RFID

• Kína munkacsoportot hozott létre, hogy nemzeti szabványokat tervezzen és fejlesszen ki a rádiófrekvenciás azonosító címke (RFID tag) technológiája számára. Egyes jelentések szerint a csoport a nemzetközi szabványokhoz tartja magát, mások szerint viszont azt tervezi, hogy saját útját járja. A nem kompatibilis RFID-szabvány szembe állíthatja Kína kibontakozó informatikai ágazatának az érdekeit a kínai termékek legfontosabb vásárlóinak érdekeivel.

Média:

EVD

• A kínai vállalatok a DVD optikai lemezszabvány egyik utódját igyekeznek támogatni, amelynek az elnevezése Enhanced Versatile Disc (EVD), és amely jobb hang- és képminőséget nyújt, mint a DVD.
• A kínai vállalatok súlyos DVD-jogdíjak megfizetésére kényszerülnek, amelyek 15 és 22 dollár között mozognak lejátszónként; egy lejátszót ma a kiskereskedelemben gyakran 60 dollárnál olcsóbban értékesítenek. Az EVD-szabadalmak tulajdonosa egy konzorcium, amely Kína vezető DVD-lejátszó-gyártóiból áll, és ez szedi be a jogdíjakat.

Hang- és képinformációk kódolása

• Kína jelenleg fejleszti saját standard technológiáját a hang- és képinformációk tömörítésére. Az új szabvány, az AVS az MPEG-4-gyel és a H.264-gyel versenyez, hogy felváltsa a jelenleg világszerte használt tömörítési szabványt, az MPEG-2-t.
• Az EVD jelenleg az MPEG-2-n alapul, de várhatóan áttérnek az AVS-re – ez lehetővé teszi a kínai gyártók számára, hogy teljes mértékben kínai technológiai szabványokra alapozva gyártsanak korszerű videó lejátszókat.

Távközlés:

Mobilhálózatok

• Kína saját, világszerte jóváhagyott 3G szabvánnyal rendelkezik, és a világ legnagyobb mobilkommunikációs piacaként jó helyzetben van ahhoz, hogy magához ragadja a vezető szerepet a 4G szabvány meghatározásában.

Műholdas helymeghatározó rendszerek

• Kína nemrégiben az európai Galileo-rendszert választotta az USA katonai GPS-rendszere (Global Positioning System – globális helymeghatározó rendszer) helyett. A műholdas helymeghatározó rendszerek terén adott lökés óriási gazdasági és geopolitikai kihatásokkal jár.