Teszt: LG Optimus L9 II – A név nem minden

A kisebbik dél-koreai cég az Optimus család középkategóriás telefonjait is átdolgozta a kor elvárásaira szerint, ez értendő a szoftverre és a hardverre egyaránt. Hamarosan kiderül, hogy hogyan is sikerült a modernizáció a mérnököknek, annyit elárulhatok, hogy nem kell olyan rosszra számítani.

Csomagolás

A készülék a szokványos LG stílust tükröző dobozban érkezett, a csomagolásban a szokásos papírok, a telefon maga, annak adatkábele és egy elég alap, zenehallgatásra nem ajánlható headset kapott helyet. Ezzel a doboz tartalmát ki is végeztük, ugorjunk egy másik részhez ami már érdekesebb.

Külső

Az Optimus L9 II az előd modellhez képest csak apróbb finomításokon esett át, az előlapról eltűnt a fizikai home gomb és a hátlapon a lecsapott szélek helyét a lekerekített formák vették át. Ezeket leszámítva megegyezik a külső. Az előlapon alul a 3 kapacitív androidos gomb található, a megjelenítő felett pedig a telefonhangszóró, előlapi kamera és közelségmérő szenzor található.

Az LG üdvöskéjében egy 4,7 inches, True HD-IPS panel van beépítve. A betekintési szögek ennek megfelelően nagyon jók, a színek is szép élénkek és a fényerő is teljesen megfelel az elvárásoknak. Az előlapot egy karcálló üveglap fedi, pontosabb adatokat nem tudunk sajnos megosztani erről, viszont ami sajnálatos, hogy a készülék műanyag háza hajlamos a nyekergő, ropogó hangok kiadására. A mobil jobb oldalán a ki- és bekapcsolásért felelős gomb található, alulra a hangszóró és a microUSB csatlakozó lett beszerelve. A bal oldalon a hangerőt szabályzó gombpáros, illetőleg egy a jegyzetelést azonnal lehetővé tévő gomb lett beültetve ide. A felső részen egy infravörös port bujkál, illetve a 3,5mm-es Jack aljzat is itt helyezkedik el.

Maga a hátlap fényes plasztikból készült, csak a felső részen található egy LG logó és a hátlapi 8 megapixeles, LED villanóval támogatott képérzékelő szenzor. A leszedhető hátlap alatt egy 2460 mAh-s akkumulátor található, ami erős használat mellett 1,5 napos üzemidőt biztosít. Itt vehetjük szemügyre még a SIM kártya és microSD foglalatát is. Érdekesség viszont, hogy az L9 II SIM foglalata a mini-SIM, ellenben a manapság leggyakoribb micro-SIM szabvánnyal ellentétben.

Hardver/Működés

Az Optimus L9 II SoC-ja a mostanság sokat látott Qualcomm Snapdragon 400. Ez jelen esetben egy kétmagos, magonként 1,4GHz-re skálázott processzort jelent. A grafikai megjelenítésért egy Adreno 305-ös GPU tartozik felelősséggel, míg a RAM mérete 1GB.

A készüléken természetesen Android fut, abból is a 4.1-es Jelly Bean verzió, valljuk be ez elég réginek mondható már, illendő lett volna már 4.2-vel kiadni, vagy azonnal kiadni egy frissítést, hogy feltehessük az eggyel magasabb verziót

A kezelőfelület az LG saját UI-ja, ez egy elég szerethető és jól testre szabható. Képernyőkből összesen 7 darabunk lehet, ezekre pedig azt pakolhatunk ki amit csak szeretnénk, nincsenek korlátozások.

A RAM kezeléssel nem volt problémám, elegendő egy átlagfelhasználó számára az biztos, persze az biztos, hogy a nagyobb mennyiség egyáltalán nem hátrány. Extra programok csak a megszokott LG szoftverek vannak, többek közt a TV irányítását megoldó program, a hangrögzítő, stb.

Multimédia

A hátlapon található a 8 megapixeles, autofókuszos, LED villanóval felvértezett kamera, ez elég masszívnak hangzik, ám nem a pixelszám a mérvadó, hanem a beállítási lehetőségek mennyisége és az elkészült képek minősége.

A beállítások között csak az ISO tartomány állítása mondható extrának, a többi mind az átlagot hozza, semmi pluszt nem kapunk. Ami viszont rossz hír, hogy a képek visszanézve katasztrófák. Sajnos ezt a kamerát nem találta el az LG, egyszerűen brutálisan elmossa a részleteket a szoftver, a kiégés még írható az erős tükröződés számlájára, de az olajfestmény nem. Videókat Full HD-ban vehetünk fel, 30 képkocka/másodperccel.

A zenelejátszóból kettőt is kapunk, egyik a Play, a másik a Zene. Utóbbi a gyártó saját lejátszója, szokásos dolgokat ismeri, például van benne equlaizer, ismétlő mód, albumborító, stb. Külső hangszórón is egész kellemes az eredmény, fülhallgatón jobb a helyzet, egész normális lett ez a rész tényleg. Nem üvölt mint egy HTC, de ettől függetlenül jól szól. Van beépített FM-rádió is, teszi a dolgát, van és ennyi amit el tudok róla mondani.

Tesztalanyunk 3G hálózatokra képes felcsatlakozni, itt 42Mbps-os letöltési és 5,76Mbps-os feltöltési sebességet tud felmutatni. A beépített WiFi a/b/g/n szabvánnyal rendelkezik, van DLNA, Bluetooth, GPS, NFC és infraport. Egyedül talán a 4G LTE modem hiányzik a repertoárból. Telefonálási gondok nem voltak és az SMS-eket is szépen fogadta és elküldte.

Összegzés

Összességében azt kell mondjam, hogy kellemes társ volt a hétköznapokban az LG újdonsága. Nem merült le gyorsan, szép a kijelzője, lehet vele játszani és internetezni illetve zenehallgatásra is megfelelő. Gyengeségei közé tartozik a ropogó készülékház és a pocsék kamera, éppen ezért nem mondhatni, hogy egy nagyon kafa készülékről van szó. Aki ezen hibák ellenére mégis ezt választja, annak 80 és 90 ezer Forint közötti kártyafüggetlen árral kell számolnia.