Teszt: Nokia 808 PureView – Nincs képben

Nehéz helyzetben van egy Nokia teszt során a cikkíró. Egyfelől ott van a tradició, mégiscsak egy nemrégiben még világelső gyártóról van szó, aminek oly sokat köszönhet mobiltelefonos ipar.  Másfelől ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt sorozatos hibák vezettek oda, ahol most a Nokia tart. A feature phone és az okostelefon piacon egykoron piacvezető gyártó túlságosan lassan ismerte fel a trendek alakulását, ez vezetett oda, hogy jelenleg veszteséges, és visszaszorulóban van a piacon. Jelen tesztünk alanya is emlékeztet arra, miért jutott oda a Nokia, ahova. Adott egy készülék, mely közel 200 ezer forintos áron vásárolható meg, és rajta egy olyan szoftver, ami több sebből vérzik. Bár megfelel a manapság elvárt követelményeknek, egyszerűen kevés rá a szoftver, és hiányoznak a ma oly népszerű slágerprogramok. De akkor kinek is szól ez a telefon? Akinek egy okostelefon kell és sokat fotózik. Mert a kamera jó. Nagyon jó! Azért ne szaladjunk ennyire előre, elsőként nézzük meg, hogyan is néz ki, és milyen tartozékokkal érkezik ez a meglehetősen drága Nokia.

Tartozékok/külső

Egy méretes, a Lumia-sorozat által inspirált dobozban érkezett a készülék, de a mérete ellenére nem mondhatnám, hogy el van árasztva tartozékokkal. A szokásos töltőfej, adatkábel, headset és a használati útmutatókon kívül csak egy csuklópántra futotta, ami szerintem kissé kevés, lehettek volna egy kissé bőkezűbbek is.  De amúgy is a telefon a lényeg, emeljük is le a kis “tálcájáról” és vessünk rá egy pillantást. Már elsőre is feltűnik, mennyire jól áll neki a fehér szín. Az előlap fekete színe és a fehér hátoldal remek kontrasztot ad, igazán ízléses színösszeállítás. A bekapcsoló gomb megnyomása után életre kelő kijelző megtöri a tökéletes feketeséget, és bizonyos szempontból mondhatom, hogy sajnos. Ugyanis véleményem szerint egyáltalán nem illik a nívós kamera mellé. Az AMOLED technológiának hála  a színekkel nincs baj, de  a felbontás mindössze 360 x 640 pixel (ez 184 DPI-t jelent, emlékeztetőül egy Xperia P-nél ez 275), amire nem lehetnek büszkék a finn gyártónál.

A kép pixeles, ez sajnos azonnal látható, és egy kamerára kihegyezett telefonnál ezt egyszerűen nem szabadott volna megengedni. Csatlakozók szempontjából elégedettek lehetünk, a PureView tetején egymás mellett megtaláljuk a microHDMI-t , a microUSB-t és a 3,5 mm-es jack-et. Jobboldalon a hangerő állító, a kijelző feloldó, és a kamera gomb található. Amint a hátoldalra szegezzük tekintetünket, rögtön feltűnik a kidudorodó kamera. Ez uralja a hátlapot, rajta, és egy szolid Nokia feliraton kívül más nem is került ide. Sajnálatos, hogy a kamera keretébe tették a hangszórót, így ha asztalra helyezzük a készüléket, akkor tompul a mellesleg jókora hangerő.

Rendszer/Szoftverek

A készülék 1,3 GHz-es processzort és 512 MB RAM-ot kapott, ami nem hangzik durvának, mégis ez a valaha volt legerősebb Symbian rendszerű telefon. Egyébként ez a hardver a most már csak Nokia Belle névre keresztelt rendszert mozgatja meg. A Symbian nem rossz rendszer, ám a mai követelményeknek nem mindenhol képes megfelelni. Egyfelöl korlátozott a hardvertámogatása (pl. a kijelző felbontása, kétmagos processzor hiánya), másfelől nem érhető el rá megannyi népszerű alkalmazás, így a fiatalok számára nem vonzó ajánlat. De ha valaki mégis ragaszkodik az évek óta megszokott rendszeréhez, és korábbi Nokia készüléke után újra ezt a márkát preferálja, annak jó hír, hogy a szoftver sebességével nincs probléma.

Kellően gyorsan lépkedhetünk a menüpontok között, a kijelző elforgatása is jó sebességel történik, szóval sikerült megfelelően optimalizálniuk a mérnököknek.  Kapunk mindenféle közösségi szoftvert is, melyek működése finoman szólva is közepes, itt már elfogyott a kreativitás.  Ha valaki Facebookozni, vagy Foursquare-ezni szeretne, használjon specifikus alkalmazást hozzá, a Nokia megoldása nem igazán ajánlott. Alapvetően az egész szoftverről elmondható, hogy látványosan kimaradt a fejlesztésekor a ma oly népszerű közösségi alkalmazások integrálása, és utólag, toldozva-foltozva kerültek bele, viszont az eredmény is ennek megfelelő lett. Azért nem teljesen reménytelen a helyzet, a hátlap alá beépítették az NFC chippet, melynek segítségével egyszerűen oszthatunk meg a barátunkkal képeket/videókat, ha az ő eszköze is képes rá. A fedélzeten megtaláljuk még a zenelejátszót ami a feladatát tisztességgel ellátja. A gyári hangszóró közepes, nagy hangerőn szól, de a minőség már nem az erőssége. A csomagban található fülhallgatóval nincs komolyabb probléma, de azért nem nyújt maradandó élményt sem. Fontos még szót ejteni a Nokia egyik igazi ütőkártyájáról, a Nokia Maps névre keresztelt navigációs szolgáltatásról. A térkép hazánk területén is megfelelő, és jó hír, hogy folyamatosan frissíthető ráadásul ingyen. Emellett a beépített GPS-vevő is kiválóan végzi a munkáját, nagyon hamar talál pozíciót. Akik szórakozásra vágynak, azoknak jó hír, hogy jópár játékkal a memóriájában érkezik a telefon. Ezek közül megemlítendő az Angry Birds, az Asphalt 6 vagy a régi Nokiákról is ismert Bounce legújabb verziója. Ezek után ideje rátérni a telefon lényegére, a 41 megapixeles kamerára!

Kamera

Ezt a telefont voltaképpen a kamerája fogja eladni, így a Nokia mérnökei biztosra mentek. A mobiltelefonok legnagyobb problémája, hogy helyszűke miatt kisméretű képérzékelőt szerelnek beléjük, ettől aztán zajos lesz a kép. A finn mérnökök igyekeztek kitenni magukért, így a tesztkészülékbe egy 1/1.2″-es érzékelő került, ami nyugodtan mondhatom, hogy jobb néhány forgalomban lévő kompakt fényképezőnél is. Itt kerül egy kis csavar a történetbe.

Hiába szerepel az a 808-as hátulján, hogy 41 megapixel, ez csak a szenzor mérete, maga a készülék maximum 38 megapixelben készíti el a képeket. Ez sem kevés azért, bár ne álljunk le vele plakátokra fotózni, arra azért még így sem képes. Miután megnyomtuk a kamera gombot, eltelik pár másodperc, majd életre kel a masina.

Elindulás után több lehetőségünk van a fényképezési mód beállítására. Van az automatikus, ilyenkor csak a vakut állíthatjuk, a telefon mindent elvégez helyettünk. Megtalálható még a “rögzítési módok” nevű szekció is, itt kiválaszthatunk tájkép, makró, portré, sport, éjszakai, hó, sportfény, és éjszakai arckép opciókat. Az utolsó, “kreatív” névre keresztelt fülecske a legizgalmasabb. Ennél háromfajta különálló profilt hozhatunk létre, és komoly mértékben belepiszkálhatunk a kép készítésének műveletébe.

Lehetőségünk van teljes felbontáson és úgynevezett PureView módban fotózni. Az első teljesen magátol értetődő, a második már kevésbé. Ebben az opcióban a telefon nem valós felbontáson fotóz, hanem egy előre beállított méreten, ez lehet 8, 5 vagy 3 megapixel, viszont ezeket a teljes, 41 megapixeles kép kivágásával éri el. Utóbbi esetén a nagyítás mértéke már megfelel egy 4x-es optikai zoomal ellátott fényképezőjének. A szoftver úgy lett megírva, hogy a gomb megnyomása után gyakorlatilag azonnal belekerül a 16 GB-os beépített memóriába a kép, a rendszer nem várakoztat minket. Videó terén is domborít, egyrészt fullHD-ban tudunk rögzíteni, másrészt a PureView miatt felvétel közben minőségromlás nélkül tudunk zoomolni. A fotók és videók minősége igazán impozáns, főleg előbbi esetében mondhatjuk azt, a Nokia ebben most igencsak az élre ugrott. Most, hogy letudtuk a telefon lényegét, következzék a végítélet!

Konklúzió

Nehéz helyzetben van ilyenkor az ember. Adott egy készülék, mely jelenleg körülbelül 170 ezer forintért szerezhető be, és a belső felépítése a kamerát leszámítva megegyezik a most 70 ezer forintba kerülő, 2011 szeptemberében piacra került Nokia 701-el. Semmiképpen sem mondanám rossznak a Nokia 808 PureView-et. Egy jó telefon lenne a Symbian szerelmeseinek vagy a Nokia fanatikusoknak mondjuk úgy 100 ezer forint körül. Ezt az árat is csak és kizárólag a kameráért fizetné ki érte az ember, de a valódi ára nagyon sok. Hiszen hiába található meg benne a fantasztikus fényképező, ha szinte minden másban nem hozza azt a szintet, amit ez az árkategória elvárna tőle. Így gyakorlatilag csak azoknak tudom ajánlani, akiknek kifejezetten az kell, hogy egy készülékben legyen egy kompakt fényképező és egy telefon. A többieknek megmarad egy extravagáns kuriózumnak. Talán nem is baj.