Kipróbáltuk: a jövő mobil technológiája a jelenben

Kezdjük talán rögtön azzal, hogy mi a lényegi különbség a jelen és a jövő mobil technológiája között? A hazai mobil szolgáltatók néhány éve indították be első 3G/UMTS szolgáltatásukat, melyek 0,3 Mbit/s-os letöltési sebességet, illetve videótelefon funkciókat honosítottak meg a piacon. Ezt követően nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarországon is elstartoljanak a 3G-nél jelentősen gyorsabb HSDPA/HSUPA (3,5G) szolgáltatások, melyek a dolgok jelenlegi állasa szerint maximum 7,2-14,4 Mbit/s-os letöltési, illetve 1,5-2 Mbit/s-os feltöltési sebességet biztosítanak, és így akár a vezetékes internetet is ki tudják váltani. Ezek persze csak elméleti értékek, de ha még felezzük, vagy negyedeljük őket, akkor is megmarad pár Mbit/s.

A HSPA tehát a jelen, a közeljövő viszont már a HSPA+ (3,75G) és az LTE (4G) technológiáké. Mint azt a Nokia Siemens Networks sajtótájékoztatóján megtudtuk, egy 100 MB-os állományt HSPA-val 56 másodperc, HSPA+-szal 19 másodperc, LTE révén pedig mindössze 5 másodperc alatt lehet leszippantani a világhálóról. Az LTE sebessége tehát igen impresszív, de legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy az LTE minden korábbinál alacsonyabb késleltetési idővel (10-20 milliszekundum) rendelkezik, ami a valós idejű (real-time) felhasználási környezetekben igen csak hasznos lehet.

A több mint 170 Mbit/s-os letöltési sávszélesség és az 50 Mbit/s feletti upload speed egy jövőbeli mobil készülék esetében persze nem kiemelt fontosságú, hiszen egy kiskijelzős telefonon már a HSPA is remek netes élményt képes biztosítani. A nagy sebesség elsősorban ugyebár a notebookos, modemes használat mellett jön majd jól, ezenkívül pedig korántsem elhanyagolható szempont, hogy a szolgáltatók az LTE-re való áttéréssel megelőzhetik a hálózat bedugulását. A Nokia Siemens Networks LTE megoldása hatékonyabb és rugalmasabb spektrumhasználatot, és egyszerűsített hálózatot biztosít a szolgáltatók számára, ami jelentősen csökkenti a GB-onkénti költségeket; ezáltal biztosítva alacsony tarifákat a profit megtartása mellett. A rugalmas kiépítési lehetőségekkel a szolgáltatók nagyobb sávszélességet tudnak kínálni a magas kapacitásigényű hotspotokon.

“Becsléseink szerint 2015-re világszerte 5 milliárd ember fog mobil szolgáltatásokat használni, legtöbbjük szélessávú megoldások segítségével, miközben az adatforgalom 300-szorosára fog növekedni” – mondta Said Berrahil, a vállalat magyarországi ügyvezető igazgatója. “Ahhoz, hogy ez valósággá váljék, s hogy a szolgáltatók megfeleljenek a jövő technológiai és üzleti kihívásainak, olyan megoldást hoztunk létre, mely lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők felkészüljenek, és ne egyik napról a másikra kényszerüljenek az új technológiai megoldások átvételére. A Nokia Siemens Networks LTE megoldása segítségével a jövő már ma elkezdődhet”.

“A többféle szoftver futtatására alkalmas Flexi Base Station a legjobb kiindulópont az LTE-hez vezető úton” – mondta Said Berrahil. “Első lépésként a szolgáltatók a WCDMA/HSPA szoftverrel támogathatják jelenlegi 3G-s ügyfeleiket. Amikor megjelennek az első LTE készülékek, és a szolgáltatás piacéretté válik, ügyfeleinknek csupán egy egyszerű szoftverfrissítésre lesz szükségük ahhoz, hogy az LTE kínálta lehetőségeket maximálisan kihasználhassák”.

A Nokia Siemens Networks LTE megoldásának alapelemei a következők: az Evolved Packet Core, amelynek segítségével nagyobb adatforgalom és valós idejű, tartalomgazdag szolgáltatások – mint a VoIP és a videószolgáltatások – teljesen IP alapon történő kezelése is lehetővé válik, a modern mobile backhaul platform, amely hatékony adatátvitelt biztosít, továbbá a NetAct hálózati- és szolgáltatás-menedzsment megoldás, illetve az előfizetői ügyintézést és díjszabást biztosító rendszerek.

A sajtóbeszélgetésen elhangzott továbbá, hogy a Nokia Siemens Networks világszerte mintegy 60 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és ezek 30 százaléka a kutatás-fejlesztési részlegeken dolgozik. A magyar központ 800 ember számára biztosít munkahelyet és tizenhárom hazai egyetemmel ápol szoros kapcsolatokat. A cégnek a világ 150 országában több mint 600 nagy ügyfele van. A száraz adatok és egyéb információk után pedig következett maga az LTE demonstráció.

A cég munkatársai két ilyen nagyméretű, érintőpaneles terminállal szimulálták, hogy körülbelül mire is lesznek képesek a jövő LTE készülékei:

#img1#

A Nokia Siemens Networks munkatársa a technológia működését vázolja fel – egy a lényeg, iszonyat gyors az LTE:

#img2#

Mint megtudtuk, az LTE egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatók viszonylag egyszerűen (akár egy szoftverfrissítéssel) és költséghatékonyan tudnak váltani az új technológiára:

#img3#

Milyen furcsa, hogy a kijelzőn a térerő jelző kis ikon mellett ezúttal nem GPRS, EDGE, 3G, vagy HSDPA, hanem már LTE felirat olvasható:

#img4#

A videókonferencia nem is annyira az óriási sávszélességet, hanem inkább a hálózat alacsony reakcióidejét hálálja meg:

#img5#

Az LTE biztosította lehetőségek minden korábbinál egyszerűbbé tehetik a távoli helyszínekről történő csoportos munkavégzést: amit az egyik munkatárs megjelöl a dokumentumban, az a másik félnél gyakorlatilag késedelem nélkül ugyanúgy megjelenik:

#img6#

Az új technológia nem csak a munkavégzést, hanem akár a szórakozást is élvezetesebbé tudja varázsolni. A bemutatón két Nintendo Wii és egy pingpong játék révén demonstrálták az LTE rendkívül rövid és stabilan rövid válaszidejét:

#img7#

A rendezvény végén lehetőség volt betekinteni a paravánok mögé. A Nokia Siemens Networks ezzel a még nem végleges, hanem folyamatos fejlesztés alatt álló demó egységgel járja a világot, és ismerteti meg az embereket a nem is olyan távoli jövő mobil technológiájával:

#img9#

#img8#