Ezekkel a módszerekkel te is növelheted a megtakarításaid

Az elmúlt napok híre volt, hogy emelkedett a bankok kezelési költsége és csökkent a kamat. Emiatt sokan úgy gondolják, nem érdemes bankban tartani a pénzüket. A statisztikák szerint tízből négy embernek már eddig is a  „párnaciha” jelentette a biztonságot és a megtakarítást, ráadásul amellett, hogy a pénzügyi jártasság csak kis lépésekkel haladt előre az elmúlt öt évben, most még a kormány is a költéseket serkentené. Az Elite Finance szakértői azonban állítják: vannak alternatív megtakarítási módszerek, amelyekkel növelhetjük félretett összegeinket.

“Talán elmondható, hogy a magyar pénzügyi kultúra területén véget ért a “sötét középkor” és átveszi helyét a “felvilágosodás” ahol a mi szerepünk döntő fontosságúvá válik.” – kezdi a beszélgetést Balázs Gyöngyi tanácsadó. „Tény, hogy a magyarok többsége még mindig bankbetétben, és ami ennél is elgondolkodtatóbb, hogy készpénzben tartja felhalmozásai jelentős részét. Ezt a képet csak az állampapírokba vándorló  hatalmas, 500 milliárd Ft feletti rész színezi egy kissé. A 2015-ös, közel 7 000 milliárd forintos betétállomány ugyanis kirívóan magasnak számít a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országok között.”

A GFK negyedévente készülő Retail Banking Monitor elemzése szerint a felnőtt lakosság 60%-a egyrészt nem tartja magát tájékozottnak, másrészt nem ismeri ki magát a pénzügyi termékek körében. „Négyből egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy nem bízik a bankokban, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket mondván, ott nagyobb biztonságban van a megtakarításuk, mint a pénzintézeteknél. Mindazonáltal háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, és így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni.” (Forrás: hvg.hu)

A pénzügyi tanácsadók szerepe azért is bír kiemelt fontossággal, mert bár a magyarok pénzügyi műveltsége átlagos, a tényleges pénzügyi tudás életkortól függetlenül hagy maga után kívánni valót. „Fontos lenne már kisgyermekkorban tanítani a pénzügyi kultúrát. Nem csak azért, hogy ügyesen és okosan fektessük be pénzünket, hanem azért is, mert a pénzügyi kultúrát otthonról hozzuk magunkkal és a párkapcsolatokban a gyereknevelés és a szex után ez a harmadik leggyakoribb konfliktusforrás. Természetesen nem arról van szó, hogy unalmas módon kamatos kamat számítást tanítsunk matematika órán, hanem arról, hogy egy-egy osztályfőnöki – vagy még inkább pénzügyi – óra keretében gyakran és mélyebb összefüggésekben beszélgessenek a fiatal generációval a pénzkezelésről.” – mondja Balázs Gyöngyi.

Ha ez megvalósulna, felnőttként könnyen el tudnák dönteni, hogy betétben, állampapírban, banki kötvényben, befektetési jegyben, részvényben, a folyószámlán vagy megtakarítási számlán vagy éppen a párnacihában éri-e meg gyűjteni a forintokat. „A vagyonszerzéssel, vagyongyarapítással kapcsolatos célokat számszerűsíteni kell – és időről-időre revidiálni. Leginkább tíz éves időszakokban érdemes gondolkodni.” – javasolja az Elite Finance tanácsadója. „Már egyetemista korunkban állítsunk fel a rendelkezésünkre álló időtáv és anyagi lehetőségeink alapján egy konkrét tervet céljaink megvalósítására. Ha van ilyen életpálya-tervünk – amiben az otthonteremtéstől az egészségügyi kiadásokon át a különböző biztosításokig sok mindenre érdemes gondolni -, kiszámíthatóvá válnak az egyébként kiszámíthatatlan, váratlan élethelyzetek megoldásai is.”