Butít a számítógépes játék?

Susan Greenfield bárónő, brit neurológus elmondta, hogy fiatalok millióinál okozhat gondokat az online játékkal és szörföléssel eltöltött idő. Egy dorseti konferencia résztvevőinek árulta el, hogy a technológiához való egészségtelen kötődés gátolhatja az agyban létrejövő kapcsolatokat, vagyis szó szerint elveszi a gyerekek eszét. A felnövekvő nemzedék évente nagyjából 2000 órát tölt a monitorok előtt, ennek egészségügyi következményeiről pedig széles körű vita zajlik.

Greenfield bárónő, a világ legrégebbi független kutatótestületének, a Királyi Intézetnek korábbi igazgatója megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a számítógépes játékok és online keresgélés veszélyeire a Sherbourne-i Lányiskola 2,5 millió fontos (850 millió forint) tudományos központjának megnyitóján. Habár azt elismerte, hogy néhány módszer fejlesztheti a kreativitást, a bárónő beszédében kihangsúlyozta, hogy az összhatás sajnos negatív. „A képernyő-technológia magas ingerszintet idéz elő, mely aktiválja az agy szunnyadó függőségét. Ennek eredményeképp tovább nő a számítógép előtt töltött idő” – mondta.
A bárónő szerint az agy átmeneti károsodást szenvedhet az erős szenzoros tartalmú cselekvések miatt, ami valóban „észvesztő” hatású. „Akár tartósan is inaktiválódhat a degeneráció miatt” – tette hozzá a szakember. Az elbutulás mellett jelentkezhet figyelemzavar, és nyughatatlanság is. Nem hivatkozott azonban semmilyen kutatásra, mely összefüggésbe hozta a képernyő előtt töltött időtaz agykárosodással. Mark Griffiths pszichológus professzor a nottinghami Trent Egyetemről elmondta, tudomása szerint nincs tudományos bizonyíték erre az összefüggésre. „Ha valami képes segíteni a gyermekeket a tanulásban az által, hogy leköti a figyelmüket, akkor az a számítógép. Akad bizonyíték rá, hogy az extrém mértékű videojáték függőséget okozhat, különösen olyan játékok esetén, melyek nem érnek véget, így akár folyamatosan minden idejét előtte tölti a gyerek.” – magyarázta.
 A bárónő azt is felvetette, hogy sokan már csak internetes oldalakon, például a Facebookon élik életüket. „Mit is árul el az identitásukról az, ha mások véleménye által határozzák meg önmagukat? Ki kell néha mozdulni, fára mászni, mezítláb gázolni a fűbe, vagy belehemperedni” – mondta a brit ideggyógyász.