Helyi szinten is figyelik majd az internetezőket

Kizárólag bírósági eljárás során lehet arra kényszeríteni a szolgáltatókat, hogy felhasználóikat bármilyen formában korlátozzák, szankcionálják illegális letöltések miatt — mondja ki az új közösségi telekommunikációs szabályozás 138-as, nagy többséggel elfogadott módosítása. Franciaországot azonban nem érdekli az Európai Parlament döntése, ők lehetnek az elsők, akik kötelező tartalomkontrollt írnak elő az internetszolgáltatóknak.

Az Európai Parlament szerdán szavazott a “Telekom-csomag” nevű törvényről, mely a teljes európai telekommunikációs piacot szabályozná. A törvény ellen a bevételeiket féltő internetszolgáltatók már azelőtt ágáltak, hogy a parlament elé került volna, ám leginkább a szerzői jogok védelme érdekében beillesztett passzusok bőszítették fel őket. Ezek arra köteleznék a szolgáltatót, hogy önmaga oldja meg a tartalmak szűrését, vizsgálatát és a jogosulatlan letöltéseket bonyolító felhasználókat korlátozza le, büntesse meg – az elgondolás szerint a harmadik figyelmeztetés után a szolgáltatóknak joguk lett szerződést bontani a notórius visszaesőkkel.

A képviselők százával adtak be módosító javaslatokat a telekom-csomaghoz, nehezen követhetővé téve az amúgy is bonyolult törvényalkotási folyamatot. A sok közül két javaslat vált híressé, mégpedig a 133-as illetve a 138-as számú. A 133-as, “Filtering” című módosítás megakadályozta volna a tagországokat, hogy rákényszerítsék a helyi szolgáltatókat, hogy maguk szűrjék a tartalmat, hiszen a módosítás kizárta volna bármilyen megfigyelésre alkalmas technológia használatát az internetelőfizetőkkel szemben. Ezzel a javaslattal nem szimpatizált a parlament, így leszavazták.

A 138-as módosító javaslat esetében a kulcsfigura Guy Bono, francia szocialista képviselő volt, akinek az indítványa szerint csak és kizárólag bírói határozat alapján lehet a szolgáltatókat arra kényszeríteni, hogy szankcionálják az illegális fájlcserében érintett felhasználókat. Ezzel Bono gyakorlatilag meghagyná az elméleti lehetőséget az illegális letöltők lekapcsolására, de a gyakorlatban olyannyira lelassítaná a folyamatot, hogy értelmetlenné válna az alkalmazása. Ez a kifacsart megoldás jobban tetszett az európai honatyáknak, mint a technológiai tiltásra építő javaslat, így nagy többséggel elfogadták.

Még több országnak is el kell fogadnia az EU központi jogi útvesztőjén átment törvényt, a gond viszont majd csak a ratifikálás után kezdődik. Az Európai Bizottság jövő év elejére ígéri, hogy részletesebb útmutatásokkal rukkol elő az elfogadott szöveg alapján. Az EU-ban viszont a legtöbb közösségi törvény csak kötelezően ajánlott, el lehet tőle térni adott esetben. Így nem meglepő, hogy a francia kulturális miniszter, Christine Albanel azonnal jelezte, őket nem érdekli a 138-as módosítás, Franciaországban várhatóan életbe léptetik a szolgáltatók felelősségéről szóló szabályozásokat.