46 másodperc alatt megalázták Németország egykori büszkeségét

Nem kis riadalmat okozott a szövetséges országoknak a második világháború során (sőt, már egy kicsivel előtte is) alkalmazott német kódolási technika, mely az Enigma nevű szerkezetben öltött testet. Ennek segítségével főként a tengeri hadműveletek titkosítását hitték megoldottnak és biztonságosnak a Wehrmacht vezetői, ám a Bletchley park brit kódtörői többször is legyőzték őket (az eljárást ugyanis a németek időről-időre megváltoztatták kicsit). Az ehhez használt, Colossus névre keresztelt masina egyben a világ első programozható digitális számítógépeként is bevonult a történelembe.

Tavaly novemberben aztán újra egymásnak eresztették a két technikát, a német védelmet és az angol Colossus újra megépített változatát. Az apropót annak a múzeumnak a megnyitása szolgáltatta, mely a Bletchley Parkban 60 évvel ezelőtt történteknek állított emléket. Emellett többen is nekiveselkedhettek saját készítésű eszközeikkel a kód feltörésének. Ennek során a leggyorsabb egy német fiatalember lett: Joachim Schueth mindössze 46 másodperc alatt fel tudta fedni az Enigma kódolásával titkosított üzenetet. Ehhez „mindössze” egy modern laptopot és egy ADA nyelven, saját maga által írt programot használt. Összehasonlításképp: az újra megépített Colossus is ráakadt a megfejtésre, ám „neki” már jóval több időre: három órára és harmincöt percre volt szüksége.

A napokban Schueth hivatalos kitüntetésben részesült: teljesítményét úgy ismerték el, hogy a Colossus egyik szelepét kapta ajándékba, minden próbálkozót elsöprő tempója jutalmául. Azt persze a német fiatal is elismerte, hogy nem volt fair a küzdelem, hiszen az eltelt hatvan év során sokat fejlődött a számítástechnika.

A projekt mindenesetre révbe ért: az elkészült brit számítógép (és a köré épített múzeum) immár megtekinthető a Buckinghamshire-i Bletchley Parkban. A beszámolók szerint érdeklődőkben eddig nem is volt hiány, köszönhetően a hírverésnek. A múzeum egyébként bemutatja a Colossus életútját, és emléket állít mind a tíz gépnek, mely emberéletek százezreit mentette meg. Ennek ellenére mostohán bánt velük az utókor: Churchill parancsára apró darabokra szedték szét őket, és biztonságos helyen tárolták, hogy a masinák tervezési titkai ki ne derüljenek. Nem is Nagy-Britanniából indult el a számítástechnika forradalma…