Amit a fotóhamisításról tudni érdemes

Neal Krawetz neve tegnap bukkant fel a Terminalon, de a témában jártasabbak talán tudják, hogy a Hacker Factor alapítója. Krawetz nem először vesz részt az amerikai Black Hat konferencián, ezúttal a képmanipulálás felé fordította figyelmét. Ezirányú munkásságát azzal tette ismertté, hogy ő volt az, aki körülírta – pusztán a képek alapján -, hogy ki lophatta ki a végső Harry Potter könyv lefényképezett változatát az Internetre.

Egy, a News.com által készített interjúban az amerikai férfi elárulta, hogy a profi szintű képhamisítás sem igényel feltétlenül speciális szoftver/hardvert. Olyan, boltban bárki által megvásárolható eszközökkel dolgoznak többnyire, amelyeknek pusztán el kell sajátítani a használatát. Az a fotó például, amely Buzz Aldrin asztronautát ábrázolta a Holdon sétálva, például 3DS Max és Combustion révén készült, valamint az Adobe Photoshop programját használták hozzá – ezeket bárki könnyen beszerezheti.

Az emberek döntő többsége nem szakértő, nem szúrja ki a módosításokat. Krawetz szerint ezért ezzel olyan gyakran élnek (vissza) például a politikusok, amilyen gyakran csak alkalmuk nyílik rá. A férfi állítja, hogy az USA-ban megjelenő hírújságokban található képek egyike sem az eredeti, fényképész által készített példány, mindet módosították valamilyen módon. Például a fényerősség növelésével, aminek segítségével a ráncok eltüntethetők a politikus arcáról, vagyis fiatalabbnak, tettrekészebbnek látszik, mint amilyen valójában. Mégis, a módosított képek fő gyűjtőhelyének maga az Internet tekinthető. Krawetz szerint az olyan képmegosztó szolgáltatások, mint amilyen a Flickr, nagy mennyiségben tartalmaznak ilyen fotókat. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy még az olyan beavatkozások is, mint a vörösszem-hatás csökkentése, az eredeti kép módosítását jelenti.

Általában a számítógép által készített (vagyis renderelt) képek többségét is módosítják utólag. Az alkotás elkészülte után ugyanis Photoshopban digitális változtatásokat eszközölnek rajta, például több textúrát raknak bele, javítják, élethűbbé teszik a színeket, esetleg olyan dolgokat tesznek bele, amik eredetileg nem is voltak ott. Ebből a szempontból a Buzz Aldrin fénykép hibridnek számít: a háttér ugyanis valóban a Holdat ábrázolja, a NASA készítette a felvételt az égitestről.

Maguk a képek rétegekből állnak – aki egy kicsit mélyebben foglalkozott már Photoshoppal, annak ez bizonyára nem új információ. Az ezek módosítására használt eszközök pedig rajta hagyják digitális ujjlenyomatukat a fényképen. Igazából ez alapján (még) nem lehet a beavatkozást végző nyomára akadni, viszont kideríthető, hogy az illető milyen képességekkel rendelkezik. Ebből pedig következtetni lehet arra, hogy valaki (mennyire) profi a szakmájában. Erről egyébként leginkább az utoljára használt eszköz árulkodik, hiszen ennek a nyoma ismerhető fel a legjobban a képek digitális elemzésekor.

Krawetz példákat is említett. Ha valaki elrontja bőr árnyalatainak megváltoztatását, akkor azt számos módosítás alkalmával el fogja rontani – amíg meg nem tanulja tökéletesre fejleszteni ezt a technikát. Ha Photoshopot használ bizonyos effektekhez, dolgok beillesztésére, akkor ennek mintája szintén felfedezhető a képen. Sokat segíthet a változtatást készítő beazonosításában, ha ritkább szoftvert használ – könnyebben kibukik például az, aki Macintosh-hoz készült Photoshoppal dolgozik; hiszen ez esetben olyasvalakit kell keresni, akinek Mac-je van, vagyis nem Windows előtt ül. Kicsit olyan folyamat a hamisítványok felismerése, mint az ókori, közép- és újkori, festékkel és ecsettel készült festmények és másodpéldányaik megkülönböztetésének folyamata. Csak ma már mindez számítógéppel történik, és gyakran egészen más ismereteket igényel, mint például egy Michelangelo freskó beazonosítása.