Hová vándorolhat a marketingkampány költségvetése?

A keresőkben megjelenő, szöveges hirdetésekben elhelyezett kattintásonkénti költségre (cost-per click – CPC) épülő marketing kampányok létezése nem újkeletű. Kedvelt módszer, hiszen a kampány sikeressége és hatékonysága elvileg pontosan mérhető, a hirdető a banner reklámmal elért, website-ra érkezett látogatók száma után fizet. Az online médiaköltések növekedésével párhuzamosan azonban az ehhez kapcsolódó online csalások száma is növekszik.

Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan botprogramok, amelyeket arra programoztak, hogy az online hirdetésekre klikkeljenek. Manapság az elküldött spamek 70-80 %-át botok küldik, a marketingköltségvetést pedig a fizetett listákra kattintgató botok merítik ki. Elméletileg ezt a típusú tevékenységet a konkurens vállalatok is kezdeményezhetik, akik ezekkel az eszközökkel próbálják versenytársaikat a keresőmotor-oldalak vezető pozícióiból eltávolítani.

Míg a bothálózatok telepítésének célja általában a pénzügyi haszonszerzés vagy a spamküldés, addig a kattintásos csalás esetében a károkozás, illetve a hirdetőnek okozott jelentős pénzügyi veszteség elérése a cél.

Mivel a kis méretű hirdetési szolgáltatókra nem érdemes bothálózattal támadni, ezért leginkább a közepes és nagyvállalatok jelentik ezeknek a támadásoknak a célpontjait. Ezek közül is a közepes méretű hirdetési szolgáltatók vannak a legnagyobb veszélyben, mivel például egy Google méretű cég könnyedén azonosítja a szolgáltatásait (például AdSense) érő támadásokat és minden alkalommal kárpótolja megrendelőit. Az online csalásnak ezt a fajtáját hálózati kattintásos csalásnak is nevezik.